Nagy a baj – már Orbán Viktor is aggódik, gazdasági katasztrófa fenyegeti a magyarokat

Ahogy változik a világ, úgy változik a kormány és Orbán Viktor kommunikációs szókészlete is. Volt idő, amikor Orbán Viktor minden második mondatában a migráns szó szerepelt, míg tavasszal a béke és a megvéd volt az, amit lépten nyomon ismételgetett.

Az utóbbi nyilatkozataiban Orbán Viktor egy új kifejezést kezdett el sulykolni, ez pedig a háborús infláció.

Ha már Orbán Viktor is aggódik, akkor tényleg óriási gazdasági baj fenyeget emeli ki az Mfor.

Jelenleg Orbán Viktor gazdasági magyarázata most arról szól, hogy a háború miatt lódultak meg az árak, amennyiben pedig ismét béke lesz, akkor az infláció varázsütésre megszelídül.

A probléma az, hogy már az alapállítás sem állja meg a helyét, hiszen az Orbán-kormány által követett úgynevezett magasnyomású gazdaság megágyazott az inflációnak. A miniszterelnök az előző évtized végén all in-t mondott, amikor úgy tűnt, hogy a kamatok tartósan alacsonyak lehetnek, és a gazdaság versenyképességének javítása, az oktatás fejlesztése, a magasabb hozzáadott értéket jelentő munkahelyek (jövőbeni) megteremtése helyett a multiknak adott óriási támogatásokkal, gigantikus jegybanki programokkal nem csak csúcsra járatták, de némileg túl is pörgették a gazdaságot.

- írja az mfor.

Sok szakember távozott Magyarországról Nyugat-Európába, addig az itthoni élénkítés teljesen felszívta az elérhető munkaerőt, sőt, olyanok is visszakerültek az elsődleges munkaerőpiacra, akik korábban a közmunkának nevezett állami kegyelemkenyéren éltek.

A jegybank előrejelzése szerint az idei évben még kiugróan magas lesz a fogyasztói árak növekedése, már csak azért is, mert az ehhez vezető láncreakció elején még nem történt változás.

Az MNB úgy véli, hogy ősszel tetőzhet az infláció, ami eleve rossz hírnek számít, de különösen súlyos a jegybanknak az a prognózisa, hogy továbbra is az élelmiszerárak szárnyalása fogja leginkább húzni az inflációt, és ez a termékkör a következő hónapokban is

20 százalék feletti drágulást mutat majd.

Már a kormány is érzi, hogy az árstopok rendszere csak elfedi az inflációs problémát, de valójában nem oldja meg. Nem véletlenül gondolja számos elemző és szakértő, hogy az elfojtott infláció előbb-utóbb felszínre tör, és ne legyenek fogyasztóként kétségeink, ez a Murphy-törvények miatt biztosan akkor fog bekövetkezni, amikor a legfájdalmasabb lesz.

Az árstop nem jó dolog. Ezekből ki kell jönni.

– mondta a fejlesztési miniszter, de közben jó, mert a magyar kormány ezzel az inflációt fékezi.

Amit részben azért kell fékezni, mert miközben más országok lakossági transzfereket adnak, addig a magyar kormány nem. A gond ezzel a kijelentéssel az, hogy az a nagyságrendileg 1500 milliárd forint, amit a választások előtt a kormány kiszórt, az közgazdasági értelemben ugyanúgy transzfernek számít, mint amit a nyugati országok kormányai folyósítanak.

Még akkor is, ha a kormány szándéka nem az volt, hogy az emberek életét megkönnyítse, hanem az, hogy a választások előtt megvásárolja a szavazatukat.

Az MNB szakértői nem tudtak racionális magyarázatot adni arra a kérdésre, hogy az árstopok ellenére hogyan lehetséges, hogy az élelmiszerek drágulása Magyarországon jellemzően meghaladja a régiós mutatókat.

Bár a közvéleményt a következő időszakban még biztosan az emelkedő fogyasztói árak fogják aggasztani, félni igazából nem attól kell, hanem annak kiváltó okától, a recessziótól. A külső folyamatoknak erősen kitett gazdaságok, mint amilyen Magyarország pedig különösen veszélyeztetett, hiszen az utóbbi időben az egyensúlyi mutatóink felborultak és a forint is történelmi mélypontra került az euróval szemben. Ez részben a kormány fent említett gazdaságpolitikájára, részben az energiaárak berobbanása miatt bekövetkezett cserearányok felborulásának számlájára írható.

Nem véletlen tűnt Orbán Viktor ingerültnek szokásos pénteki rádiós megnyilatkozásában. A kormányfő határozottan lesöpörte az asztalról a különféle béremelési és fejlesztési igényeket, amikről a parlamentben hallott a minap.

Ne álljanak elő most különféle 20-30 vagy még több százalékos bérigényekkel, most nincs itt ennek az ideje. Az a siker, ha nem csúszunk vissza, most ez van napirenden

– jelentette ki Orbán Viktor.

 Az idei kimagasló gazdasági növekedés, ellentétben a 2017-2019 között tapasztalt exportvezérelt bővüléssel, ezúttal a belső kereslet megugrásának volt köszönhető, erről és a többi bővebb részletről az Mfor írásában olvashat.