A legtöbb üzemszünet a szakdolgozó- és orvoshiány miatt lépett fel.
A Népszava cikke szerint idén legalább 150 esetben kellett a Nemzeti Népegészségügyi Központnak (NNK) beavatkoznia a kórházi ellátásokba amiatt, mert valamelyik egészségügyi szolgáltató nem tudta ellátni a betegeit. A lap az NNK kijelölő határozatait nézte át, ezek alapján jutott erre a következtetésre.
Fotó: Illusztráció/pixabay.com CCO
A cikk szerint leggagyakrabban a szakdolgozó- és orvoshiány miatt nem tudják megszervezni az ellátást. A dokumentumok alapján a 150 esetből vannak néhány órás, egy-két napos, illetve annál jóval hosszabb idejű szolgáltatáskiesések is. A néhány órás "üzemszünet" leginkább a fővárosi ügyeletekre volt jellemző, de vannak tartós ellátáshiányok is.
A lap szerint a zirci kórház szakrendelőjébe tavaly június és idén március között nem sikerült fül-orr-gégészt találni, Ajkán pedig az elmúlt két évben nem működött a gyermekgyógyászati és a tüdőgyógyászati ellátás.
A lap kitért arra, hogy az ellátás megszervezésének a legnagyobb akadálya a szakdolgozó- és orvoshiány, bár ezt a szüneteltetési határozatok csak egy kisebb része mondja ki nyíltan. Több helyen inkább technikai problémákra hivatkoznak a dokumentumokban.
A cikk szerint a határozatokból kiolvashatók a hiányszakmák is: a neurológusok, pszichiáterek, nőgyógyászok és a neonatológusok is gyakran hiányzó munkakörök az állami ellátásban.
A szolnoki megyei kórház humánerőforrás-krízisére is kitért a Népszava, ott márciusban többször is le kellett mondaniuk a neurológiai, a stroke, az arccsont- és állcsont-sebészeti, illetve a fülészeti ügyeleteiket. Májusban, júniusban és júliusban pedig már a szülészeti ügyeleteket sem tudták a szakemberhiány miatt biztosítani.
2 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Új hozzászólás