Nem csak az erdőknek megy neki a kormány, hanem a természetvédelmi területeknek is

Nem elég az erdők korlátlan kitermelése, úgy tűnik még a természetvédelmi területeinknek is lőttek. 

Fotó: 123RF.com

Feltűnően magas, háromszázmilliárd forintos bevételt terveztek az állami tulajdonú ingatlanok eladásából az Agrárminisztérium cím alatt a jövő évi költségvetésben – írja a Népszava.hu. A szakemberek szerint ezt a pénzt a tárca csak úgy tudja összeszedni, ha esetleg hozzányúl az erdőgazdaságok vagyonához, a nemzeti parkok területéhez, vagy ezután már nemcsak magánszemélyek, hanem mezőgazdasági társaságok is vehetnek állami földet, amit jelenleg haszonbérlőként művelnek.

A nemzeti parkok ingatlanjainak eladásával egyszer már próbálkoztak, de hiába, mert az Alkotmánybíróság akkor közbelépett és megakadályozta ezt

– emlékeztetett Gőgös Zoltán, a minisztérium egykori államtitkára.

Abban viszont nem biztos, hogy a mai Alaptörvényt védelmező legfőbb szerv most is a korábbival megegyező döntést hozna. Az agrárszakember az erdők eladását igen merész húzásnak tartaná, mert az nem a minisztériumé, csak használatba kapta, de azt gondolja, hogy manapság minden megtörténhet.

Jelenleg csak magánszemélyek juthatnak földhöz, ők is csak legfeljebb 300 hektárig. Az állam mintegy 150 ezer hektár eladható földterülettel rendelkezik, és amennyiben ezt a most hektáronként kétmillió forintos piaci áron eladná a társaságoknak, már meg is lenne a 300 milliárd forint. Ennek a lehetőségnek a földeket haszonbérlőként művelő agrárcégek is örülnének, tudniillik ma már sokkal kifizetődőbb szántót venni, mint bérelni, mivel a növekvő infláció hatására a bérleti díjak is nagyon megugrottak. Aki például annak idején igen kedvező összegért, hektáronként körülbelül 10 ezer forintért bérelt szántót, az most kénytelen 100 ezer forint haszonbérleti díjat fizetni. Ahhoz azonban, hogy a földvásárlás a cégek számára is lehetséges legyen, módosítani kell a földtörvényt, ám egyelőre ilyen javaslat nem ismert, azonban ha a pénz nagyon kell, a Fidesz előtt nincs akadály – tette hozzá.

Először nem akartuk elhinni, azt véltük csak valami félreértésről lehet szó, amikor eljutott hozzánk az a hír, hogy a nemzeti parkok földjeit is értékesíteni akarják

– közölte Rodics Katalin, a hazai természetvédelmi szakma elismert személyisége, aki a Greenpeace Magyarországnál kutatóbiológusként a mezőgazdaság környezeti hatásaival, az ökológiai gazdálkodás népszerűsítésével és az élővilágvédelemmel foglalkozik. A kollégáival leginkább azon döbbentek meg, hogy az ötlet magától a természetvédelemért is felelős agrárminisztertől származik. Abban reménykednek, hogy a tárca javaslatát nem fogadják el. Talán vannak olyan felkészültebb kormánytagok, akik átlátják ennek a következményeit, és akik ellenzik a védett területek elkótyavetyélését. Ha ezt a nemzeti értékeink esztelen tönkretételére irányuló tervet elfogadnák, azt tudniuk kell, hogy alkotmányellenes és minden létező természetvédelmi jogszabályt, nemzetközi egyezményeket és uniós kötelezettségeket is sértő elfogadhatatlan lépés lenne, ami itthon és külföldön is iszonyatos felháborodást váltana ki. Ennél nagyobb pusztítást nehéz elképzelni, némi túlzással a végek végét jelentené az elmúlt évtizedben sokat szenvedett magyar természetvédelem számára, miközben legfeljebb a töredéke jönne be annak az összegnek, amennyire a költségvetés számít.

Arról, hogy az ügynek hosszú távon milyen hatásai lehetnek, a Népszava.hu cikkében olvashatnak.