Elvileg a mezőgazdasági gépekre továbbra is vonatkozik az ársapkás üzemanyagár, de a gyakorlat eléggé más képet mutat.
A G7.hu gazdasági lap cikke szerint hiába magyarázta azt egy Facebook-bejegyzésben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) fideszes elnöke, Győrffy Balázs, hogy a mezőgazdasági gépeknél a kormány továbbra is fenntartja a 480 forintos literenkénti ársapkát, az egyik gazdálkodó kommentben hívta fel a figyelmet, hogy 20-50 literekért kell "rohangálniuk" a határból a benzinkutakra akár 20-30 kilométereket is megtéve, így alig 2 órányi munka után már mehetnek újra üzemanyagért.
Fotó: Illusztráció/pixabay.com CCO
A cikk szerint a mezőgazdaságban teljes a káosz az üzemanyagrendeletek miatt. Elviekben a jogszabályok a mezőgazdasági erőgépek esetében lehetővé tennék, hogy ne a benzinkutakon, hanem a telephelyekre kiszállítva az üzemanyagot lehessen nekik tankolni (a kisebb traktorok pedig a kutakon tankolhattak hatósági áron), a gyakorlat viszont azt mutatta, hogy nem mindenhol működik a rendszer.
Mikor legutóbb Gulyás Gergely miniszter bejelentette a hatósági áras üzemanyaghoz hozzáférők körének újabb szűkítését, arról beszélt, hogy a magántulajdonú járművek, a taxisok mellett a mezőgazdasági gépek üzemeltetői is maradnak a kivételezettek körében. Ám a lap szerint az erről szóló jogszabályban már más szerepel: az egyik pont ugyanis egyértelműsíti, hogy csak kúton lehet tankolni és ott is csak magántulajdonú járművekbe, üzemanyag-kiszállítás pedig nem lehetséges hatósági áron. A rendeletben viszont bennemaradt, hogy ezen megkötés alól a 7,5 tonna feletti mezőgazdasági gépek kimaradnak. A 7,5 tonna alattiakba viszont csak akkor lehet hatósági áron tankolni, ha azok nem egy cég nevén vannak (mivel a cégautókat is kizárta a kormány a kedvezményes árból.)
Emiatt viszont a mezőgazdasági szereplők szerint már sehol sem vállalják a hatósági áras üzemanyag telepre történő szállítását (azok sem vállalják ezt, akik korábban még igen), csak a kutakon tudnak ilyet tankolni, már ha beférnek oda a nagyobb mezőgazdasági gépeikkel, és el tudnak oda jutni közúton.
"Így értelmezik a jogszabályt a helyi mezőgazdasági szereplőket részben ellátó kis kutak és kúthálózatok, és úgy tudjuk, hogy így értelmezi a nagykereskedelmi piacot uraló Mol is. Sőt, az elnök Facebook-posztja ellenére ez a véleménye a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának (NAK) is, ahol lapunk kérdésére azt válaszolták: szerintük is csak töltőállomáson a jármű/gép tankjába töltve vásárolhatnak hatósági áron üzemanyagot a mezőgazdaság piaci szereplői"
– olvasható a cikkben.
A G7.hu-nak nyilatkozott Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára, aki szerint a jogszabályban megjelentek (és annak piaci értelmezése) és a kormány kommunikációja között nincs meg a szinkron. Bár az érintettek keresték a kormányt, hogy foglaljon állást a kérdésben, ilyesmit nem kaptak, és a G7.hu sem kapott választ az Agrárminisztériumtól az ügyben.
A cikk szerint jelenleg tehát a jelenlegi gyakorlat Gulyás miniszter közlései ellenére a mezőgazdasági gépeket lényegében kizárja a hatósági áron elérhető üzemanyagot tankolók köréből. A nagyobb gépek nem nagyon férnek be a kutakra, így esetükben piaci áron kell telephelyre rendelni az üzemanyagot. A traktorok ugyan beférnek a benzinkutakra, de ott meg a napi 20-50 literes limit az, ami miatt nagyon nem is érdemes elindulniuk. Vagy ha ezt mégis megteszik, akkor kétórőnként mehetnek tankolni, az oda- és visszajutással rengeteg üzemanyagot égetve, és közben feltartva a közúti forgalmat.
"Ha marad ez a gyakorlat, akkor valószínűleg három forgatókönyv képzelhető el a mezőgazdaságban:
- Mindenki megveszi a drága üzemanyagot, amely a szektorban amúgy is nagyon jelentős költségtétel, majd a megnövekedett kiadásait továbbhárítja a vevőire. Logikusan ennek más területeken is árfelhajtó hatása lesz, tovább fokozva az inflációs nyomást.
- A cégek egy része bedől, vagy ilyen üzemanyagárak mellett már nem végzi el a munkák egy részét. Ez továbbgördíti az üzemanyagpiacra jellemző áruhiányt más szektorokra is, elsősorban az élelmiszeriparra. Az első forgatókönyvhöz hasonlóan ez is áremelkedést eredményez, a drágulás mellett azonban még hiányt is okozhat egyes termékekből.
- A piaci szereplők egy része megpróbálja kijátszani a helyzetet, és igyekszik mégis olcsón vagy legalábbis a piaci árnál kevesebbért üzemanyaghoz jutni."
– olvasható a cikkben,
10 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Új hozzászólás