Magyarország nem tud elég cukrot előállítani, az importnak pedig nem kedvez a nemzetközi helyzet – summázta a helyzetet az InfoRádiónak a Cukorrépa Termesztők Országos Szövetségének elnöke, a Cukor Terméktanács és Szakmaközi Szervezet elnök-helyettese.
Fotó: pixabay.com
Mint a 24.hu idézi, az elégtelen hazai termelés okairól szólva Dorogi Árpád azt mondta, hogy az elmúlt években méltánytalanul alacsony volt a cukor, illetve a cukorrépa ára, ami miatt a termelők évről évre csökkentették a gazdák vetésterületet.
Míg 2017-ben 15 500 hektáron termesztettek nálunk cukorrépát hazai feldolgozásra, addig 2021-ben már csak 10 500 hektáron, az idén pedig már csupán 8600 hektáron.
A helyzetet pedig tovább súlyosbította az aszály, így az idén nem is számíthatunk jó cukorrépatermésre.
Dorogi Árpád szerint ezért kevés lesz az alapanyag, amit a hazai cukorgyártó fel tud dolgozni Kaposváron, még a hazai fogyasztás egynegyedét sem fogjuk tudni előállítani 2022-ben. Ez viszont azt jelenti, hogy drága lesz a cukor.
Címlapkép: pixabay.com
17 hozzászólásarrow_drop_down_circle
scontent-prg1-1.xx.fbcdn.net/v/t39.30808-6/281581930_550952613318364_1869042347662060979_n.jpg?_nc_cat=102&ccb=1-7&_nc_sid=8bfeb9&_nc_ohc=1nTUvs6sAtUAX9OflaC&_nc_ht=scontent-prg1-1.xx&oh=00_AT_VPqVDOAmn350qHAhFauNrwoGwrxoDDQCkz-nYo1heuA&oe=62F84E56
Nagy Huszein Tibor: „Önzetlen ez a Parragh. Addig osztotta az észt, hogy már nem is maradt.” Unortodox közgazdaságtan: Magyarországon extraprofit csak a valódi versenyben keletkezik. A verseny nélküli, tulárazott állami megrendelésekből, kaszinókból nem. Az összes fityeszes is ugyanilyen , amihez hozzányúlnak, az szará válik.
scontent-prg1-1.xx.fbcdn.net/v/t39.30808-6/282163692_550996726647286_9205925574683926805_n.jpg?_nc_cat=101&ccb=1-7&_nc_sid=8bfeb9&_nc_ohc=wBDV6xQvOcYAX8d0Kqg&_nc_oc=AQnPmTsOPmZ_Gg3aJFNifYP8VCFIr6JiW6L-K-t4uoleCVokKBsRpK-n5xz7lzXtEDc&_nc_ht=scontent-prg1-1.xx&oh=00_AT9ODL--VD-oSJRSKVbT1tGiHkGtpEkO52Q40RDzeJhtUg&oe=62F95732
"A rendszerváltás első esztendeiben a magyar élelmiszeripar a legsúlyosabb válságát élte át – indokolta korábban Raskó György, hogy miért került külföldi kézbe lényegében az egész ágazat. Ő maga 1990 júniusa és 1994 júniusa között – tehát az élelmiszeripari magánosítás „dandárja” idején – az akkori Földművelésügyi Minisztériumnak (FM) előbb privatizációs és vállalkozásfejlesztési főosztályvezetője, majd 1991-től közigazgatási államtitkára volt, valamint tagja az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) igazgatótanácsának.2
figyelo.hu/penz-beszel/volt-egyszer-egy-magyar-cukoripar-4603/
Én elszabtam,
te elszabtad,
ő elszabta,
mi elszabtuk;
ha elszabtuk,
hát elszabtuk,
utólag már szabhatjuk
(szab–tara–raram... –hatjuk!). ( Hofi)
Én elszabtam,
te elszabtad,
ő elszabta,
mi elszabtuk;
ha elszabtuk,
hát elszabtuk,
utólag már szabhatjuk
(szab–tara–raram... –hatjuk!). ( Hofi)
Új hozzászólás