Szijjártó Péter kínai kérésre titkosította a hitelszerződést: fontosabb volt Peking, mint az Alaptörvény

Kétéves pereskedés és három egymásnak ellentmondó ítélet után született jogerős bírósági döntés – derül ki a 444 hétfői cikkéből.

Véget ért a Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő által több mint két éve indított per a Kína érdekét szolgáló és jelentős részben kínai kölcsönből is építendő Budapest-Belgrád vasút hitelszerződésének megismerésére 

A lap szerint a Kúria 2022. június 29-i harmadfokon hozott döntésével elfogadta a Külgazdasági és Külügyminisztérium érvelését arról, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter miért titkosította 2020 tavaszán a több százmilliárd forintos beruházás legfőbb forrását biztosító dokumentumot.

A volt független parlamenti képviselő, aki első fokon vesztett, másodfokon nyert, majd harmadfokon elvesztette a pert a KKM-mel szemben, abszurdnak tartja, hogy a Kúria szerint egy kínai-magyar szerződésben foglalt paragrafus erősebb az Alaptörvénynél és az információszabadságról szóló törvénynél.

Magyarország külpolitikai érdeke egyértelműen fellelhető abban, hogy amennyiben a kínai fél azt kéri, úgy Magyarország nem hozza nyilvánosságra a szerződést, az ellenkező eset nyilvánvalóan a felek közötti bizalomvesztéshez, továbbá az államok közötti kapcsolat megromlásához vezethet

– küldte el álláspontját a legfelsőbb bírói fórumnak a tárca.

A külügy először kikérte magának, hogy csak a kínaiak kérésére titkosította volna a szerződést, de harmadfokon már az maradt az egyetlen érve, hogy a kínaiak véleményét muszáj figyelembe vennie.

Ez pedig azért is kínos az Orbán-kormányra nézve, mert 2020 áprilisában Varga Mihály pénzügyminiszter egy Facebook-videóban jelentette be, hogy aláírta a hitelszerződést, amelynek alapján az akkor több mint 700 milliárd forintosra becsült költségek 85 százalékát egy kínai állami bank adja majd.

A bejelentés idejére pedig már az is eldőlt, hogy a munkát Mészáros Lőrinc egyik érdekeltsége végezheti majd el, két kínai vállalattal közösen.