Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára arról beszélt, hogy 2019. január 1-jén hatályba lépett adókedvezménynek köszönhetően jelentősen nőtt a dolgozó nyugdíjasok száma.
A HVG360 írása szerint rámutat arra, hogy az államtitkár azt nem fejtette ki, hogy ha a nyugdíjak őrzik az értéküket, sőt a nyugdíjasok több juttatást kapnak a 13. havi ellátásnak köszönhetően, akkor mégis miért érzi úgy egyre több nyugdíjas, hogy dolgoznia kell.
A kézenfekvő magyarázat, hogy a nyugdíjasok életszínvonala romlik, legalábbis a nyugdíjasok jelentős része úgy érzi, nem tud az igényeinek megfelelően megélni a nyugdíjából, ezért kénytelen munkát vállalni.
A minimálnyugdíj összege 2008 óta változatlan: 28 500 forint. Ez már akkor sem volt valami egetrengető összeg, hiszen a minimálbér már akkor 69 ezer forint volt. Jelenleg a nettó minimálbér 133 ezer forint, a nettó átlagkereset pedig már 335 ezer forint.
Túlzás nélkül állítható, hogy ma Magyarországon havi 28 500 forint az éhenhaláshoz sem elég.
2022 elején közel 60 ezer nyugdíjas havi ellátása nem érte el a 40 ezer forintot sem, a havi folyósított összeg szerint a nyugdíjasok legnépesebb csoportja a 120 ezer–140 ezer forint között sávba tartozott januárban. Összesen 1,1 millió nyugdíjas kapott 140 ezernél kevesebb ellátást, ez az összes nyugdíjasnak közel a fele.
Miközben még havi 140 ezer forint sem az a jövedelem, amiből kényelmesen meg lehetne élni, épp csak meghaladja a 133 ezer forintos nettó minimálbért, és messze elmarad a nettó átlagkeresettől.
A számok tükrében nem az a meglepő, hogy már 161 ezer nyugdíjas érzi szükségét, hogy a nyugdíj mellett dolgozzon is, hanem hogy csak 161 ezren vannak. Nem mellesleg a helyzet rohamosan romlik, 2015-ben még csak nagyjából 675 ezer nyugdíjas kapott az akkori minimálbér összegének megfelelő vagy annál kisebb nyugdíjat.
Az általános 13. havi nyugdíjjal épp ugyanez a probléma, az ugyanis valóban minden nyugdíjasnak plusz juttatást jelent ám egy 200 ezer forintos nyugdíj esetében plusz 200 ezer forintot, míg egy 50 ezer forintos nyugdíj esetében csak plusz 50 ezer forintot.
A kormány előtt ebben a helyzetben számos út áll. A legjobb természetesen egy átfogó reform lenne, amely amellett, hogy kezeli a rendszerben jelenleg meglévő igazságtalanságokat és egyenlőtlenségeket, az egyensúly irányába billenti a nyugdíjkassza kiadásait és bevételeit.
A legegyszerűbb, ha a kormány nem tesz semmit, lenyeli a keserű pirulát, vagyis hogy a nyugdíjkassza egyre nagyobb költségvetési dotációt igényel.
Arról, hogy a nyugdíjasok egyre rosszabbul élnek a keresőkhöz viszonyítva, illetve arról, hogy rohamosan nyílik az ellátási olló a nyugdíjasok közt a HVG360 írásában olvashat bővebben.
Inkább belerúgja őket az árokba!