Háromezer milliárd uniós forrás elvonását javasolta az Európai Bizottság Magyarországgal szemben

A bizottság több hónapnyi tárgyalás után tett javaslatot a pénzügyminiszteri tanácsnak.

A hvg.hu cikke szerint benyújtotta a javaslatát az Európai Bizottság, amely szerint Magyarországgal szemben komoly pénzmegvonást javasolt a pénzügyminiszterek tanácsának. A tagállamok minisztereinek mostantól számítva egy-három hónapja van arra, hogy eldöntsék, megfogadják-e a bizottság javaslatait (és ezzel elvonják a háromezer milliárd forintnyi forrást Magyarországtól), vagy lezárják az eljárást.

Az Európai Bizottság épülete Brüsszelben

Fotó: wikipedia CC BY 2.0/Stephane Mignon/Flickr – MagentaGreen

Az elvonást Johannes Hahn költségvetéséért felelős biztos jelentette be egy vasárnapi sajtótájékoztatón, ahol azt is elmondta, hogy a biztosok kollégiuma egyhangú döntést hozott a magyar jogállamisági mechanizmusról. A cél az volt, hogy az Európai Unió pénzügyi érdekeit védjék – tette hozzá. 

A cikk szerint Hahn a magyar problémák közé sorolta a rendszerszintű hiányosságokat a közbeszerzések területén, a közérdekű vagyonkezelő alapítványok és az ügyészségi munka területén található hiányosságokat, a korrupciót, de azt is kiemelte, hogy Magyarország fontos vállalásokat tett. Utóbbiak közé sorolta a korrupcióellenes hatóság felállítását, a közbeszerzési törvény módosításának vállalását, a közszereplők vagyonbevallásának módosítását. 

“Ezt kifejezetten üdvözöljük, még ha későn is érkezett”

– mondt el a tájékoztatón a biztos a hvg.hu cikke szerint.

Hahn szerint ezen intézkedések megfelelőek lehetnek, ha megfelelő jogszabályi formában adják ki és megfelelően hajtják végre azokat, a részleteket még "látni kell". Ezek miatt az Európai Bizottság értékelése az, hogy a költségvetési kockázat továbbra is fennáll, és emiatt intézkedéseket javasoltak Magyarországgal szemben.

A javaslat az – írja a lap –, hogy a kötelezettségvállalás 65 százalékát függesszék fel a kohéziós operatív programokban, ami nagyjából 7,5 milliárd eurót (körülbelül 3000 milliárd forintot) jelent. Ez az összeg a kohéziós források harmadát jelenti. Ugyanakkor bizakodnak abban, hogy Magyarországon komoly előrelépéseket fognak látni, ezért is kapott még időt a kormány, hogy végrehajtsa a vállalásait. 

Az Európai Bizottság azt is kezdeményezte, hogy a közérdekű vagyonkezelő szervezetek és a közvetlenül, vagy közvetve irányításuk alatt álló szervezetek ne kaphassanak közösségi forrásokat a jelenlegi költségvetési ciklusban.

A hvg.hu összefoglalója szerint az Európai Bizottság hivatalosan április 27-én indította meg Magyarországgal szemben a jogállamisági (kondicionalitási) mechanizmust, az eljárás a Magyarországnak juttatandó pénzek védelmét szolgálja. 

Korábban a testület több problémás területet is megjelölt: közbeszerzések, az európai költségvetések végrehajtása, az "auditok, monitoring, az elszámolási eljárás, a transzparencia, a csalások megelőzése és a korrupció".

A bejelentés után intenzív tárgyalások indultak meg a magyar kormány és a Bizottság között, , ennek részeként folyt egy hivatalos levelezés is, amelyben a magyar kormány tett javaslatokat, hogy miképpen kezelnék a felmerült problémákat – ezek egy részét törvényjavaslat formájában be is nyújtották a parlamentnek, de a következő héten is jönnek újabb javaslatcsomagok (erről Navracsics Tibor miniszter beszélt vasárnap reggel az állami rádióban).

A kormány a Bizottság kérései nyomán létrehoz egy korrupcióellenes hatóságot (pénzügyi integritási hatóság), egy új Korrupcióellenes Munkacsoportot, de azt is vállalta, hogy nem csak az uniós, de a hazai közbeszerzéseknél is 15 százalék alá mérsékli az egyszereplős közbeszerzések arányát. 

Emellett a korrupciós büntetőügyekben az ügyészség döntésével szemben helye lesz a bírósági jogorvoslatnak, és az is a javaslatok közt szerepelt, hogy a magyar kormánynak az uniós források egy részét az ország energiafüggetlenségének növelésére kell fordítania. 

"Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a szombati rendkívüli kormányinfón jelezte, hogy hétfőn és pénteken is várhatóak még újabb törvényjavaslatok. Hogy pontosan mit érintenek majd, nem részletezte, de Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter szerint az első csomag olyan törvénymódosításokat tartalmaz majd, „amik a bizottság számára is transzparensebbé teszik a közbeszerzési eljárásokat és módosítják az összeférhetetlenségi szabályokat is”.

Szó lehet a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény módosításáról és az OLAF helyszíni ellenőrzéseihez nyújtott támogatás kötelezettségének jogszabályba foglalásáról. Előkerült továbbá, hogy bizonyos esetekben ingyenessé tennék a közérdekű adatigénylést és változtatnának a parlamenti képviselők vagyonnyilatkozatát érintő előírásokon is.

Azzal, hogy az Európai Bizottság meghozta a javaslatát, a döntés mostantól a tagállamok kezében van. Ők fognak dönteni arról, hogy valóban pénzt vonnak-e el Magyarországtól, vagy megfelelőnek tarják a magyar vállalásokat, és megszüntetik a jogállamisági eljárást"

– olvasható a cikkben.

Az MTI rövidhíre szerint a tagállami kormányokból álló tanácsnak most egy hónapja van arra, hogy minősített többséggel döntsön a bizottság által javasolt intézkedések elfogadásáról.

A bizottság sajtóközleménye szerint Magyarország vállalta, hogy november 19-ig teljes körűen tájékoztatja a bizottságot a kulcsfontosságú lépések végrehajtásának teljesítéséről.