A kérdés, amit mindenkit érdekel: meddig tarthat még ez az infláció?

A kormány legutóbbi intézkedése után már az elemzők is vakargatják a fejüket, hogy meddig maradhatnak még az ársapkák. 

Ha ezzel kapcsolatban esetleg az inflációs fordulatra várnak a döntéshozók, akkor akár március végéig is maradhatnak az intézkedések, amelyeknek az év végéig történő meghosszabbításáról szombaton döntött a kormány. A mi várakozásunk szerint ugyanis

áprilistól, részben a bázishatásnak köszönhetően, indulhat lassú csökkenésnek az infláció

– közölte a hvg.hu érdeklődésére Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője. Úgy látja, az eddigi határidő, október elseje volt a kritikus pont, hiszen szinte minden szereplő, a Moltól az intézkedések atyjának tekinthető Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterig mindenki arról beszélt, hogy az intézkedések túl vannak a tervezett időtávon, és egyáltalán nem fenntarthatók.

Fotó: 123RF.com

Ehhez képest fennmaradt az árstop, még úgy is, hogy az élelmiszereknél jól látszott az elmúlt 8-9 hónapban, mennyire kontraproduktívvá vált. Ennek bizonyítéka, hogy az árstoppal érintett szűk termékkörön túl a többi termék árát jobban emelték a termelők és a boltok, mint azt feltétlenül a költségek emelkedése indokolta volna.

„Sokkal vastagabban fogott a ceruzájuk, így pedig az árstop önmagában nem tudja mérsékelni az inflációt”

– mondta az Erste Bank makrogazdasági elemzője.

Azzal, hogy a kormány nem vezette ki október elsejével, hanem újra meghosszabbította az árstopokat, bizonytalanná vált az eddig biztosnak tűnő idei inflációs csúcspont – véli Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. Mint mondta, jelen állás szerint az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy – mivel a rezsi hirtelen megugrását ekkor könyveli el a KSH – szeptember-októberben lehet a csúcs, és utána vélhetően megmaradva ezen a szinten kitart decemberig a magas infláció.

További, bővebb elemzéseket a hvg.hu oldalán olvashatnak. 

Virovácz szerint a mostani intézkedéssel lényegében időt nyert a kormányzat, hiszen van esély arra, hogy az elmúlt hónapok trendjét követve a következő hónapokban tovább csökkenjen az olaj dollárban számolt világpiaci ára. A magyar üzemanyagárak szempontjából persze fontos szerepe van a forint-dollár árfolyamnak is, amit viszont megtámogathat az, ha addig sikerül megállapodni az uniós pénzekről, amire a szakértő szerint minden esély megvan. Márpedig, mivel már arra is erősödni tudott a magyar fizetőeszköz, hogy az EU vasárnap 3000 milliárd forintnyi elvonást lengetett be, így ha lezárul az uniós vizsgálat, akkor komoly erősödés előtt lehet a forint mind az euróval, mind a dollárral szemben.

Nagy szerint az üzemanyagoknál az csökkentheti a keresletet és így közvetve az árat, hogy recessziós félelmek vannak mind az EU-ban, mind az USA-ban, de az is nagy kérdés, hogy Kína mikor tudja végleg legyőzni a koronavírus-járványt, és ott mikor indul be a fogyasztás növekedése. Ugyanakkor – vélte –, ha csökkenne is az olaj és így az üzemanyagok ára, ezt itthon ellensúlyozza a rendkívül gyenge forint.

A kormány rulettezett, és felrakott mindent a feketére, azaz az olajra – kommentált Virovácz, aki szerint ha a fenti két folyamat a kormány számításai szerint megy végbe, akkor előfordulhat az is, hogy amikor december 31-ével elengedik az ársapkát, akkor olyan közel lesz a világpiaci a szabályozott árhoz, hogy azzal nem okoz ársokkot a kormány, sőt, még dicsekedhet is, hogy nem eresztette rá a lakosságra a drága üzemanyagot, és 20 százalék alatt tartotta az inflációt.

És persze nem szabad elfelejteni azt sem, hogy ha hirtelen nagyon megemelkedne az üzemanyagok ára – pl. mert októbertől már piaci árat kellene fizetni –, akkor azzal lényegében saját lábába lőne a kormány, hiszen a feltételezések szerint annyira bezuhanna a fogyasztás, amivel jelentősen csökkennének az állam jövedékiadó- és áfabevételei. Éppen ezért Virovácz szerint egyre egyértelműbb, hogy arra játszik a kormány, csak akkor engedje el az árstopot, ha biztosítottnak látja, hogy azzal nem okoz azonnali inflációs és költségvetési sokkot.

Bár ez jól hangzik, az ING vezető elemzője felhívta a figyelmet, hogy mindennek azért lenne következménye is hosszabb távon: mivel a kormány az árstopok mellett döntött a kamatstopról, illetve a kkv-k támogatásáról is, végső soron azt éri el, hogy a kereslet nem fog olyan túlságosan beesni, így a cégeknek akár még áremelésre is maradhat tere. Ezzel viszont azt kockáztathatja a kormány, hogy az eddig tervezetthez képest hosszabb ideig marad magasabb az infláció. „A csúcspontot lefelé toljuk, a végpontját pedig elnyújtjuk. Lehet, hogy nyerünk 3-6 hónapot azzal, hogy nem eresztjük rá a lakosságra a hirtelen ársokkot, de ezt azzal fizetjük meg, hogy emiatt vélhetően nem 2023 végén, hanem 2024 közepe felé láthatunk csak 4-5 százalék körüli, a mai világban már elfogadhatónak tekinthető inflációs mutatót” – foglalta össze Virovácz Péter, aki szerint a mostani lépések miatt hozzányúl az inflációs előrejelzéséhez: az idei átlagos infláció 14 helyett 13,5 százalék lehet, ám mindez azt is jelenti, hogy jövőre akár az ideinél is magasabb, 15 százalékos lehet az áremelkedés.

Nagy ugyanakkor arról beszélt: bár az Ersténél hiába számoltak úgy korábban, hogy októbertől megszűnnek az árstopok, nem változtatnak az éves előrejelzésükön. „Az árstopok megmaradása havi, nagyjából egy százalékpontot jelent az infláció szempontjából (a benzinár alakulásától függően). Rövid távon védik a fogyasztót, ám egyben el is húzza egész inflációs történetet, annak fékezésére hosszú távon nem alkalmas” – foglalta össze Nagy János. Sőt, mivel a céges járművekbe már piaci árat kell tankolni, ezért az érintett cégek a tervezettnél nagyobb áremelést fognak végrehajtani, ami végső soron ismét az inflációt fogja növelni.

És a költségáthárítás nem csak itt jelenik meg: sok kkv-nak a rezsiemelkedés, a kata eltörlése, a termelői árak megugrása ugyanúgy növeli a költségeit, így a fő kérdés mára az lett, hogy ebből mennyit képesek áthárítani a fogyasztókra. Nagy szerint, akik talpon maradnak, azok akár 15-20 százalékos áremelkedésre is rákényszerülhetnek – főleg a szolgáltatásoknál.

Lényegében egy januári átárazást fogunk sok cégtől látni szeptemberben

– vélte. És éppen ez a legfontosabb kérdés az Erste Bank makrogazdasági elemzője szerint, hogy meddig fogja ezt bírni a keresleti oldal, azaz lakosság. Nagy János szerint a rossz hír, hogy ennek már látszódnak a jelei, például a nyári kiskereskedelmi forgalmi adatokban: a tartós termékek iránti kereslet már csökken, ám az igazán forró pont az lesz a szakértő szerint, ha az élelmiszereknél is érdemi csökkenés lesz látható.

Mi a helyzet az élelmiszereknél?

Az élelmiszereknél annyiban más a helyzet Virovácz szerint, hogy az árstopolt termékek köre olyan kis szeletet jelent a fogyasztói kosárban, hogy az árak szabadon engedése is maximum egy-két tizedet emelne az infláción, ami egy 20 százalék körüli értéknél lényegében nem oszt, nem szoroz. Éppen ezért ennek meghosszabbítása leginkább politikailag fontos a kormánynak, nem költségvetési, gazdasági szempontok miatt. „Végülis miért ne” alapon maradhatott így az olcsóbb élelmiszer Virovácz szerint, aki nem gondolja, hogy ennek a lépésnek komoly üzenete lenne az infláció szempontjából. Egyszer persze ezt is el kell engedni, ám ha bejön a kormány számítása, és az üzemanyagárak visszarendeződnek a korábbi árszintekre, akkor az élelmiszerárak emelkedése önmagában nem fog akkora gondot okozni a háztartásoknak.

Nagy szerint

az élelmiszereknél leghamarabb a jövő év elején várható enyhülés, amikor bizonyos gabonatermékek új termését leszedik, és a kínálat növekedése csökkenti az árakat.

Ugyanakkor legalább ilyen fontos kérdés a műtrágya: ez elengedhetetlen ugyanis a mezőgazdasághoz, ám mivel sok gáz kell hozzá, ezért jelenleg az égben vannak az árak. „Az utóbbi két hétben már valamivel 200 euró/mWh alatt stabilizálódni látszanak az árak az európai gáztőzsdén. És ugyancsak jó hír, hogy az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) indexe szerint június óta szignifikáns csökkenés látható a mezőgazdasági árakban, ami remélhetőleg majd szép lassan begyűrűzik Magyarországra is” – fogalmazott Nagy.

Az Erste Bank makrogazdasági elemzője arra is felhívta a figyelmet, hogy fontos kérdés, mit kezdenek a későbbiekben a kamatstoppal, ami még mindig több tízezer család életét befolyásolja. A kormány számára annyiban könnyű a helyzet, hogy annak költségeit közvetlenül – ahogy az élelmiszereknél és az üzemanyagoknál is – nem ő viseli, így könnyebb fenntartani, mint például a rezsicsökkentést, ahol a kormánynál jelentkezett a számla, és közbe is léptek. A kormány számára most a fő cél, hogy mérsékelje a kereslet befékezését, mivel ezzel tudja igazán pörgetni a gazdaságot. Ugyanakkor ezzel együtt is jelentős lassulás áll előttünk Nagy szerint, ráadásul, ha túl is jutunk a mostani „húzós” féléven, akkor sem dőlhetünk hátra, hiszen jelen állás szerint a jövő télen a gázellátásban játszott szerepük miatt még mindig komoly aduk lehetnek az oroszok kezében.