Bejelentést tett az MNB – ismét földbe állt a forint

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa leállítja az alapkamatemelési-ciklust. A testület megítélése szerint az alapkamat jelenlegi szintjével a kamatkondíciók kellően szigorúvá váltak, ami biztosítja az inflációs cél elérését.

Fotó: Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke beszédet mond a 60. Közgazdász-vándorgyűlés megnyitóján a Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központban 2022. szeptember 22-én. MTI/Rosta Tibor

A testület keddi ülésén közölte azt is, hogy előretekintve a likviditás szűkítése és a monetáris transzmisszió további erősítése kerül az MNBfókuszpontjába, ennek érdekében a jegybank a jövőben újabb intézkedésekről dönthet.

A Magyar Nemzeti Bank bejelentésére gyengült a forint.

A bejelentést megelőzőn

az euró 405,08 forinton, tíz perccel később 406,76 forinton állt. A frank 425,74 forintról 427,93 forintra, a dollár pedig 421,05 forintról 422,80 forintra drágult.

Egy órával korábban az MNB a várt 100 bázispontnál nagyobb mértékű, 125 bázispontos kamatemelést jelentett be; az alapkamat 13 százalékra nőtt. Ennek hatására akkor a forint percek alatt 407,75 forintról 405,26 forintra, a frank 428,94 forintról 426,08 forintra, a dollár pedig 423,01 forintról 420,32 forintra esett.

Az alapkamatemelési ciklus lezárásával nincs vége az infláció elleni küzdelemnek, a jegybank más eszközökre nagyobb hangsúlyt fektetve folytatja a pénzügyi szigorítást és az infláció elleni küzdelmet

- mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a 125 bázispontos kamatemelést követő sajtótájékoztatón, kedden.

Megjegyezte, hogy

ebben az évben még nő az inflációs ütem, és csak a jövő év első felében áll meg, tetőzik, majd lassú csökkenésnek indulva 2024-ben ér a jegybanki cél közelébe.

Úgy fogalmazott, hogy az alapkamatemelési ciklus végére "jó nagy pontot" tettek, "hogy mindenki láthassa: vége van".

A jegybank elnöke felidézte, hogy Európában elsőként és a legnagyobb mértékben emelték az alapkamatot a járvány után, mert az árstabilitási és pénzügyi stabilitási feltételek indokolták ezt.

Az infláció és az energiaáremelkedések mellett Magyarország egy sor kihívással szembesül: az államháztartási hiány magas, és a folyó fizetési mérleg veszélyes kockázati sávba ért

- mutatott rá.

Matolcsy György jelezte, hogy vissza kell térni az egyensúlyi növekedés pályájára, ahonnan 2020 után letért az ország, első körben a járvány hatására. Azt üzenik a kormánynak, az üzleti szektornak, a családoknak és a partnereiknek a külvilágban, hogy fel kell gyorsítani az átmenetet az energiahatékonyság, a digitalizáció és a versenyképesség irányába, a felsőoktatást pedig át kell szervezni, a technológia-intenzív ágazatok fejlődését fel kell gyorsítani.

Nem megyünk tovább, mert úgy látjuk, hogy az infláció – mint máshol is – Magyarországon már öngerjesztő lenne, nincs értelme egy kétszámjegyű kamatnál tovább menni felfelé

- hangsúlyozta az MNB elnöke. A globális gazdaság felől is kedvező hírek érkeznek, mintha lecsengőben lenne a magas inflációs szakasz – fűzte hozzá.

Arra is kitért, hogy az MNB már több mint egy éve jelezte: a 2020-as évtized alapvető mintázataiban egyre jobban emlékeztet az 1970-es évtizedre, amelyre a magas infláció mellett az alacsony növekedés, a munkanélküliség, az energiasokkok és a bizonytalanságok voltak jellemzők. Az MNB felvette a harcot a 70-es évek ellen – fogalmazott Matolcsy György a sajtótájékoztatón.