A GKI Gazdaságkutató elemzte kicsit a költségvetési számokat, ebből állapította meg, hogy nem az Európai Unió pénzén múlik a tanári bérek emelése, mert azt a kormány meg tudná már most is oldani – ha akarná.
A GKI Gazdaságkutató elemzése szerint a többi foglalkozáshoz képest jelentős kereseti hátrányba kerültek a tanárbérek az elmúlt években, ez például a fegyveres testületek diplomásaihoz mérten látható különösen jól. A fegyveres szerveknél "ugyanis 1,8-2,1-szeres a többlet, de a (sok érettségizettet is foglalkoztató) rendőrségi átlag is 22-42 százalékkal magasabb, mint az alap- és középfokú oktatásban foglakoztatott diplomások keresete. Ráadásul a különbség nő az életkor szerint (a 30 év alatti rendőrök keresete 24-43 százalékkal haladja meg a pedagógusukét, ami 50 év felett 45-66 százalékra nő)" – írja az elemzés nyomán a hvg.hu.
Az ADOM Diákmozgalom és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) által a pedagógusokért meghirdetett szolidaritási tüntetés résztvevői a Műegyetem rakparton 2022. október 23-án.
Fotó, címlapkép: MTI/Koszticsák Szilárd
A Fidesz-kormány javaslata jelenleg az, hogy a 2025-ig terjedő időszakban 77 százlaékkal emelik meg a pedagógusok keresetét, amely akkorra a diplomás átlagbér 80 százalékát fogja elérni – a kormány az uniós pénzek megszerzéséért ezt az ígéretet tette az EU intézményei felé.
A GKI elemzése szerint az ekkora mértékű emelés már eleve lebecsüli a tanári hivatást, hiszen ugyanannyi idejű tanulást 20 százalékkal kevesebbre értékel más diplomás szakmáknál. A GKI szerint további probléma, hogy a kormány a jellemzően egyetemi diplomás tanári fizetést nem az egyetemi diplomás átlaghoz kívánja felzárkóztatni – a főiskolai és egyetemi diplomás kereset között 43 százalékos különbség van a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint.
A GKI elemzése szerint ha a tervezett kormányzati értékkel számolunk, de emellett figyelembe vesszük, hogy közben az egyéb diplomások bére is nő, akkor a cég becslése szerint a tanárok bére az egyetemi diplomás bér 74 százalékát, a tanítóké pedig a főiskolai végzettségűek 61 százalékát fogja elérni 2025-re (a jelenlegi 54, illetve 45 százalékhoz képest). A GKI elemzése szerint a magas infláció miatt a diplomás bérek közel 31 százalékkal fognak emelkedni a 2022-es szinthez képest.
"A GKI becslése szerint a kormányzati javaslat 2025-ig összesen közel 892 milliárd forintba kerülne úgy, hogy 2025-ben 480 milliárd forinttal lenne több kiadás, mint 2022-ben. A nettó költségvetési kiadás ugyanakkor 2025-ig összesen 525 milliárd forintra rúg, s 2025-ben 311 milliárd forintot tesz ki – a különbség oka, hogy a tanárok bruttó béréből az adók és a járulékok visszafolynak a költségvetésbe.
A vizsgált pedagógus körben a diplomás bérek 2023-as elérése összesen bruttó 2000, nettó 1177 milliárd forintba kerülne 2025-ig (akkor a kiadások bruttó 770, nettó 450 milliárd forinttal lennének magasabbak, mint 2022-ben). Mivel a GDP 27,5 ezer milliárd forinttal nő 2025-re (2022-höz képest), ezért a GDP arányos bruttó kiadásnövekedés a kormány tervei szerinti béremelés esetében átlagosan 0,15 százalékot tenne ki, míg a teljes kereset felzárkóztatás miatti bruttó kiadás átlagosan a GDP 0,32 százalékát érné el. A nettó kiadás rendre a GDP 0,1 százaléka, illetve 0,21 százaléka lenne"
- olvasható a cikkben.
A GKI szerint a 450 milliárd forint a központi költségvetésben egyáltalán nem kigazdálkodhatatlan összeg (aminek több mint 80 százlaékát az EU állja ráadásul), mert Varga Mihály pénzügyminsizter nemrég pont arról beszélt, hogy a kifizetési stoppal a kormány csak októberben 300 milliárd forintos kiadást tud megfogni.
A cikk szerint a 2022-re tervezett költségvetési hiány 3152 milliárd forint, a központi költségvetés idei évre tervezett kiadási főösszege pedig 20,2 ezermilliárd forint.
Az oktatást leépíteni akarja, ezt a vak is látja. Az összeszerelő üzembe elég, ha írni olvasni tud, de lehet, még az sem fontos. Csak lehessen hülyíteni. És lehet, mert az ország fele elhiszi, hogy a szankciók miatt szakadt ránk az Orbán által 12 év alatt kitermelt szar.