Ahogy arról a napokban beszámoltunk, a Mi Hazánk Corvin téri megemlékezésén olvasta fel Budaházy Edda Budaházy György levelét: így jelentette be Budaházy György, hogy éhségsztrájkba kezd a börtönben. A hírek szerint most a Kúria megszüntette Budaházy György letartóztatását és bűnügyi felügyeletét rendelte el.
Fotó: A terrorcselekmény miatt elítélt szír férfi, Ahmed H. melletti szimpátiatüntetéssel egy időben, Budaházy György mellett demonstráló ellentüntetők a Madách téren 2016. december 3-án. Tizenhárom év fegyházbüntetésre ítélte a terrorcselekménnyel, testi sértéssel, kényszerítéssel vádolt Budaházy Györgyöt elsőfokú, nem jogerős ítéletében a Fővárosi Törvényszék 2016. augusztus 30-án. MTI/Szigetváry Zsolt
Előírta, hogy a tartózkodási helyéül szolgáló ingatlant nem hagyhatja el, és a mozgását nyomon követő technikai eszköz alkalmazását rendelte el
- tette közzé pénteken a legfőbb bírói fórum.
A Kúria oldalára felkerült közlemény csak monogrammal említi a terrorcselekmény bűntette és más bűncselekmények miatt B. Gy. és társai ellen folyamatban lévő ügyben született végzést.
Végzésének indokolásában a Kúria kifejtette:
a Fővárosi Ítélőtábla helyesen állapította meg, hogy a nem jogerős ítélettel kiszabott 17 évi szabadságvesztés magában hordozza a szökés, elrejtőzés veszélyét, az a tény pedig, hogy a terheltet időközben újabb, szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt gyanúsítottként hallgatták ki, felveti a bűnismétlés veszélyét.
A vádlott ugyanakkor az eljárás során kifogástalan magatartást tanúsított – folytatták –, az idézéseknek eleget tett, és elérhető maradt akkor is, amikor nem jogerősen hasonló tartamú szabadságvesztést szabtak ki rá. A bűnismétlés veszélyét pedig csökkenti a Kúria szerint, hogy Budaházy György újabb gyanúsítotti kihallgatására úgy került sor, hogy a jelenlegi eljárás alapját, valamint az újabb gyanúsítás alapját képező cselekmények között tíz év, majd a vádlott meggyanúsításáig az újabb ügyben további három év telt el.
A Kúria arra is rámutatott, hogy
a letartóztatás indokoltságának időszakos felülvizsgálata során mindig behatóan vizsgálni kell, hogy z elérni kívánt célok a személyi szabadságot korlátozó enyhébb kényszerintézkedéssel elérhetők-e. Különösen irányadó ez, ha a büntetőeljárás jelentősen elhúzódik. Ezen nem változtat az sem, ha a terhelt az elhúzódó eljárásban nem végig áll a legsúlyosabb személyi szabadságot elvonó kényszerintézkedés hatálya alatt.
A kényszerintézkedés célja mindig az eljárás zavartalanságának biztosítása: az, hogy a vádlott az eljárásban ne szökjön meg vagy ne rejtőzzön el, illetve az eljárás alatt ne kövessen el újabb bűncselekményt – mutatott rá a Kúria. Hozzátették: az eljárás extrém elhúzódása esetén tehát fokozottan érvényesül az elérni kívánt eljárási cél biztosítására még megfelelő legenyhébb, vagyis legkisebb szabadságkorlátozással járó kényszerintézkedés alkalmazásának követelménye. Ezeknek a veszélyeknek a kiküszöbölésére a bűnügyi felügyelet alkalmazása ebben az ügyben megfelelő – állapították meg.
Akkor nosza, itt a követendő példa. Bűnöző vagy, de nem akarsz ülni? Hírdess éhségsztrájkot! Jaaaaa, hogy ez csak fideszkegyenceknél jön be? Akkor bocs...