Újabb vállalasokat tesz a magyar kormány az uniós pénzekért, a bíróságokat érinti

Az Országos Bírói Tanács megerősítéséről és függetlenségéről szólhat az újabb vállalás a sajtóinformációk szerint.

A hvg.hu cikke szerint úgy tűnik, hogy az Európai Bizottságnak nem volt elég az eddigi 17 magyar vállalás, amit a magyar kormány az uniós forrásösszegek megszerzésére eddig tett, mert most olyan szabályoknak a módosítását vállalták az Unió felé, amiket a korábbi Fidesz-kormányok azért vezettek be, hogy a bíróságokat is uralmuk alá hajthassák.

Fotó: Illusztráció/pixabay.com CCO

A cikk szerint hétfő délután Varga Judit igazságügyi miniszter a Facebook-oldalán posztolt egyet azzal a szöveggel, hogy "Az Igazságügyi Minisztérium töretlenül azért dolgozik, hogy megszülessen a megállapodás a Bizottsággal és a magyar emberek megkapják az őket megillető forrásokat." Ez a bejegyzés azután nyert más értelmet, hogy a Politico brüsszeli kiadása hétfő este megírta, a magyar kormány átfogó igazságügyi reformokat javasolt az Unió felé, hogy megkaphassák a Covid-járvány utáni helyreállítási alap 7,2 milliárd eurós támogatását.

A lap szerint a nyilvánosságra került javaslatok alapján az Országos Bírói Tanács megerősödhet (amit jelenleg a kormánypropaganda újságok támadnak), több esetben pedig megkerülhetetlenné válhat (igazgatással kapcsolatos döntéseknél az alsóbb fokú bíróságokon és a Kúrián).

"A reform felhatalmazná például az OBT-t, hogy kötelező véleményt adhasson az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének egyes döntéseiről. A kormány emellett ígéretet tett arra, hogy biztosítja az OBT független működését, aminek érdekében saját költségvetést is kap, valamint véleményezhetné az igazságszolgáltatással kapcsolatos törvényjavaslatokat, és jogszabálykezdeményezési jogot is kapna. A külön költségvetés azt is jelentené, hogy az OBT akár saját irodához is juthatna – így a jövőben talán nem kényszerülnek majd arra, hogy megfelelő székhely híján ők menjenek az Egyesült Államok nagykövetéhez, támadási felületet biztosítva a kormánymédiának"

- olvasható a cikkben.

A hvg.hu kitért rá, hogy a kormányjavaslat az OBT erősítésén túl a Kúria függetlenségének biztosítását is érinti. Ezt úgy érné el a kabinet, hogy a megerősödött bírói tanács kötelező erejű véleményt adhatna a Kúria elnökének jelölt személy alkalmasságáról. Ez azért is lenne fontos, mert a Kúria mostani elnöke, Varga Zs. András 2021-ben bírói tapasztalat nélkül érkezett a testület élére, és az OBT tagjai közel egyhangúlag szavaztak ellene.

A lap szerint a kormányjavaslatból az is kiolvasható, hogy Polt Péter legfőbb ügyész mozgástere is korlátozódhat, erre utalhat a javaslat azon része, amely megszüntetné a jogi akadályát annak, hogy a magyar bírák a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság tanácsát kérjék ki vitás ügyékben.

"Végezetül pedig a kormány még azt is vállalná, hogy közhatalommal bíró szervek többé nem támadhatnak meg jogerős bírósági ítéleteket a kormányhoz lojális Alkotmánybíróságon"

- olvasható a cikkben, amely szerint ezt a kitételt három éve iktatták be az alkotmánybírósági törvénybe, de a kormány ezt például a "gyermekvédelmi népszavazásnál" kihasználta, mert arra hivatkozva támadta meg a Kúria döntését (miszerint az óvodások nemváltó műtétjéről szóló kérdés nem volt egyértelmű) az Alkotmánybíróságon, mert hogy a kormányt magát nem hallgatták meg az ügyben, alapvető jogait csorbítva.

A kormány új javaslatai várhatóan még november vége előtt az Európai Bizottság elé kerül, az uniós pénzügyminsizterek pedig december 6-án dönthetnek a pénzek odaítéléséről.

A lap szerint Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter is utalt már arra korábban, hogy az Európai Unió az eddigi 17 vállalás mellé újabbakat kérhet.

"Jogos ugyanakkor a kérdés, hogy ha eddig a kormány minden fronton azt állította, Magyarországon minden rendben az igazságszolgáltatás függetlenségével, miért van most szükség igazságügyi reformra. A válasz egyszerű: az Európai Bizottság ezt már régóta nem így látja, a Covid utáni helyreállításra szánt pénzek (RRF) odaítélésénél pedig elvárásként fogalmazták meg, hogy az egyes országok teljesítsék a költségvetési politikai egyeztetés (az európai szemeszter) részeként évente elkészített országértékelés, az úgynevezett országspecifikus ajánlásokat"

- áll a cikkben, amely szerint az EB által támasztott követelményeknek úgy tud megfelelni a kormány, hogy az ajánlásait be is vezeti (vagyis megszavazzák a jogerőre emelkedésüket a parlamentben), mert csak ezután indulhat el az uniós források kiutalása.