Gyurcsány Ferenc feltette a nagy kérdést

A Demokratikus Koalíció elnöke úgy véli, hogy Magyarországon tabunak számít az egyházakról beszélni.

Fotó: Gyurcsány Ferenc, a DK frakcióvezetője (k) napirend előtt szólal fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. május 16-án. MTI/Illyés Tibor

Lehet-e kritizálni az egyházakat?

- tette fel a kérdést közösségi oldalán.

Úgy véli, a jelenlegi kormány élesen elutasítja az úgynevezett politikai tabukat, a politikailag korrekt beszédet.

Szerinte ezek a tabuk a liberális véleménydiktatúrát testesítik meg, egyúttal a nemzeti, konzervatív gondolat megvallásának ideológiai korlátozását jelentik

- tette hozzá bejegyzésében.

Sokaknak úgy tűnik, hogy mifelénk a legtöbb tabu az egyházakat, az egyházak társadalmi helyzetét, szerepvállalásukat, feladataikat vagy épp privilégiumaikat, továbbá az állami segédlettel és számolatlan közpénzzel megtámogatott újevangelizációs folyamatot veszi körül

- fogalmazott. Mint írja, a "fentieknek már puszta megemlítését is ellenséges, istentelen magatartásnak tekintik, amiért politikai kiátkozás, megbélyegzés, a megvádolt dehumanizálása a legcsekélyebb büntetés".

Az egyház két világ egyesülése. Az egyház egyfelől jelenti a „láthatatlan egyházat”, a lélek egyházát, a mennyei egyházat, amely a szentek közössége. De az egyház a látható egyház is, a hitben osztozó emberi közösség is, az e világi intézmény, amely – mint Szent Ágoston óta tudjuk – szentekből és bűnösökből áll. Amennyiben tehát emberi közösség is az egyház része, akkor az egyházhoz – értelemszerűen – hozzátartozik a tökéletlenség, a tévedés, a bűn és a rossz. Az isteni küldetést az ember sokszor csak töredékesen és tökéletlenül képes teljesíteni

- tette hozzá.

Úgy véli, "épp a fentiek miatt kísérte az egyház (minden egyház) életét számtalan vita, súlyos konfliktus, s ezért történtek meg az egyházszakadások, a szkizmák, és ezért születtek újabb és újabb egyházak, felekezetek, amelyek egymással is folyamatos vitákban álltak, és a közös hagyományt, Isten kinyilatkoztatott szavát eltérően értelmezték".

Gyurcsány Ferenc úgy gondolja, az egyházak kapcsán nem lehet véleményt nyilvánítani.

A tabuk ledöntése vonatkozik az egyházak működésének szabad megítélésére? Miért nem nyilváníthat véleményt a laikus társadalom akár e világi, ősi intézményekről, amelyeket emberek irányítanak és vezetnek? (..) Rendben van-e, hogy egyes egyházi intézmények különböző, más intézményeknek nem járó kedvezményeket kapnak? (..) Lehet-e vita tárgya, hogy sokak szemében a legnagyobb keresztény egyházak mintha inkább volnának az államhatalom intézményei, az e világi hatalom ideológiai erőforrásai, semmint az Isten teremtette ember irgalmas vigyázói?

Mint írja, a fentiek csak kérdések, nem állítások.

Ám szabad-e kérdezni? Szabad-e vitatkozni, szabad-e akár sokszáz vagy akár kétezer éves intézmények világi létmódjával szemben kritikai észrevételeket megfogalmazni? Avagy már a puszta kérdések felvetésétől egyházellenessé válik az ember?

Hozzátette:

Mert ha igen, akkor hogyan is értendő az a rendre ismétlődő orbáni álláspont, miszerint, ha bizonyos dolgok megvitatása nem engedélyezett, vagyis tabusított, akkor az a liberális véleménydiktatúra miatt van? Lenne tehát konzervatív, keresztény, orbáni véleménydiktatúra is?

A teljes bejegyzés itt olvasható: