Korrupcióellenes intézkedésekhez köthetik a Norvég Alap pénzeit is – a magyar kormány harmadszor is vétózott

Az Európai Gazdasági Térség államai Liechtensteinnel, Izlanddal és Norvégiával egyetemben ismét tárgyaltak, ám a magyar kormány ismét keresztebe feküdt a közös záró nyilatkozat szentesítésének. A három EU-n kívüli állam azon gondolkodik, hogy a jövőben a pénzek odaítélését korrupcióellenes intézkedésekhez kötik.

A Népszava cikke szerint újabb ülést tartott az Európai Gazdasági Térséget (EGT) alkotó 27 európai uniós tagállam, valamint Liechtenstein, Izland és Norvégia, de megint nem sikerült közös nyilatkozatot elfogadniuk a magyar kormány vétója miatt.

Fotó: Illusztráció/Facebook/Orbán Viktor/videórészlet

A lap szerint ezek a tárgyalások meglehetősen fontosak, mert itt egyeznek meg arról, hogy Liechtenstein, Izland és Norvégia mennyi pénzt adjon az EU átlagos fejlettségi szintjétől elmaradó tagállamoknak (a 27-ből 15 ilyennek számít) 2021-2027 között. Ezeken a tárgyalásokon dől el, hogy a Norvég Alapból mekkora támogatások érkezzenek ezen tagállamokba. 

A Népszava emlékeztetett rá, hogy a magyar kormánynak ez már a harmadik akciója volt, mert tavaly novemberben és idén júniusban szintén nem sikerült a zárónyilatkozatot elfogadni. A tavaly decemberi eset volt a lap szerint az első visszavágója az Orbán-kormánynak azután, hogy Norvégiával nem sikerült a Norvég Alap civileket érintő részének koordinálását végző civil szervezetről megállapodnia. A Fidesz-kormány ugyanis elutasította a a legtöbb pontszámot kapott Ökotárs Alapítványt, hogy ez a szervezet kezelje a civileknek járó pénzeket, ami a teljes 77 milliárd forintos összeg nagyjából öt százalékát tette ki.

A Népszavának nyilatkozott Eva Hrncirová, a kormányközi EU Tanács soros elnöki posztját betöltő Csehország brüsszeli szóvivője, aki elmondta, sajnálják, hogy 

"nem sikerült jóváhagyni a következtetéseket, pedig minden fél komoly erőfeszítéseket tett”.

A Népszava forrásai szerint a magyar kormány részéről eljáró diplomata azt közölte, hogy csak akkor járul hozzá a közös nyilatkozathoz, ha az tartalmazza, hogy a norvégok megszegték az Európai Unióval szemben vállalt pénzügyi kötelezettségeiket (a korábbi vétók alkalmával is ilyen üzenetet fogalmazott meg a képviselő).

A lap szerint jelenleg még nem tudni, mikor fog megszületni a megállapodás Liechtenstein, Izland és Norvégia pénzügyi hozzájárulásáról. Emellett a három ország képviselői azon gondolkodnak, hogy a pénzek odaítélését ezután a rendszerszintű korrupció megfékezését szolgáló intézkedésekhez kössék – hasonlóan a most Magyarország ellen folyó uniós eljáráshoz.