Nőhet a munkanélküliek száma, és a reálkeresetek annak ellenére is csökkenhetnek, hogy várhatóan jövőre 10 százalékos emelkedésük lesz a CIB Bank elemzése szerint.
A CIB Bank elemzése szerint lanyha növekedésre és magas inflációra lehet számítani a jövő évben is – olvasható a hvg.hu cikkében.
Fotó: Illusztráció/pixabay.com CCO
A bank vezető elemzője, Trippon Mariann egy sajtóbeszélgetésen arról beszélt, hogy éves szinten 2022-ben még 4,7 százalékkal nőhet a GDP 2021-hez képest, de a harmadik negyedéves számokon már látszik, hogy megindult a visszaesés az első félévhez mérve. 2023-ban pedig a jó forgatókönyv szerint is csak 0,2 százlaékos lesz a növekedés szerinte.
A CIB Bank most úgy számol az infláció kapcsán, hogy éves átlagban 17,2 százlaékos lehet jövőre a drágulás (a 2022-es szinthez mérten lesz ekkora árnövekedés). A 2022-es átlagos éves infláció is 14,4 százlaékos lehet akkor, ha az év végéig minden hónapban 1-1 százalékkal emelkedik, tehát jövőre még rosszabb helyzet várható a lap szerint.
"Idén decemberben már 23 százalékos lehet a drágulás, és 2023 első felében végig 20 százalék feletti infláció várható. A harmadik negyedévtől indulhat el egy lassulás, és 2023 végére már 10 százalék alatt lehet a mutató (az egy évvel korábbihoz, azaz a mostani árszinthez képest)"
- olvasható a cikkben.
Trippon Mariann a sajtóbeszélgetésen elmondta, már mielőtt Orbán Viktor utasításba adta volna, hogy le kell vinni az inflációt 10 százalék alá,
„már mindenkinek az volt meg, hogy jövőre az év végén lemegy 10 százalék alá”
A cikk szerint az elemzés úgy látja, hogy jövőre minimálisan nőhet a munkanélküliség (az idei 3,7 százalékról éves szinten 4-re, illetve a 2023 első felében annál feljebb). Ám azzal, hogy egyre drágul minden, a kamatok megemelkedtek, és egyre nagyobb a bizonytalanság, azzal az emberek is egyre inkább visszafogják a fogyasztásukat. A reálkeresetek éves szinten csökkenni fognak még úgy is, hogy a keresetek valószínűleg 10 százalék fölött nőnek majd. A háztartások fogyasztása mellett pedig a véges beruházásokat is visszafoghatják, ami szintén lassítja a növekedést – olvasható a cikkben.
A CIB Bank egyébként úgy számol, hogy a magyar kormány és az EU kiegyezik a jogállamisági ügyekben és jövő évben már jöhetnek az uniós pénzek. Ha ez bekövetkezik, akkor például a forint/euró árfolyam is 400 alatt stabilizálódhat.
"A jegybanknak pedig különösen óvatosnak kell lennie, a piac most már nem tolerálja a „monetáris politikai cikkcakkokat”. A kamatszint óvatos lefaragása 2023 elején kezdődhet. Az alapforgatókönyv szerint 2023 végére kerülhet 10 százalék alá az alapkamat. De ahhoz, hogy erősödjön a piaci bizalom, arra is szükség van, hogy összhang legyen a kormány és az MNB politikája között.
El kell fogadnunk, elszabadultak az inflációs várakozások, és keresleti oldali beavatkozás nélkül ezt nem lehet kezelni – mondta Trippon a kamatemelésekről. Az elmúlt években tovább nyújtózkodtunk, mint amit a gazdaság állapota megenged, most jön a feketeleves.
Az elemzés szerint globális szinten egy sekély recesszió lesz, csak néhány negyedévig lesz rossz helyzetben a világgazdaság. Az infláció eközben az eurózónában és az USA-ban is magas maradhat, de 2023 végére már sikerül letörni, akkor megközelíti, vagy eléri a jegybanki célt"
- olvasható a hvg.hu cikkében.
Új hozzászólás