Egy, az Európai Bizottságnak szóló tervben szinte ugyanazokat a problémákat sorolja fel a kormány, mint amik miatt hónapok óta zajlanak a tanári tüntetések és sztrájkok.
A hvg.hu cikke szerint alig pár órával azután, hogy az Európai Bizottság elfogadta az uniós helyreállítási alap pénzeire benyújtott pályzatot, bennük többek közt az oktatás javítására tett ígéretekkel, a Belügyminisztérium közleményben jelentette be, hogy újabb nyolc tanárt rúgtak ki azért, mert polgári engedetlenségi akcióikkal a belügy véleménye szerint csorbították a diákok oktatáshoz való jogát. (A tanárok a megbecsültségük hiánya, az oktatás rendbetétele és a sztrájkjoguk visszaállítása miatt vállalták a polgári engedetlenségi akciókat egyébként.)
Fotó: Illusztráció/Facebook/PDSZ
A lap megnézte a benyújtott dokumentumok alapján, hogy a Fidesz-kormány milyen vállalásokat tett az EU felé az oktatás területén.
Leírásuk szerint a több száz oldalas tervben számos reform és ígéret szerepel az egészségügy, a zöld átállás, az energetikai fejlesztés és az oktatás kapcsán, utóbbiról már rögtön a legelső fejezetben szó van.
A lap szerint a tervben az oktatási résznél pont azokat a problémákat vázolta fel, amik miatt több hónapja zajlanak a tüntetések és sztrájkok, valamint a polgári engedetlenségi akciók:
a tanári hivatás megbecsültségének hiánya, korlátozott hozzáférés a minőségi oktatáshoz, szegregáció és alacsony fizetés.
A közoktatás problémáira adandó válaszígéreteket a terv "Demográfia és köznevelés" című fejezete tartalmazza nyolc intézkedésben (négy beruházás és négy reform).
A bölcsődei férőhelyek problémáját egy két évvel ezelőtti igényfelmérés számaira alapozták meg (akkor 12 ezer bölcsődei férőhely hiányzott), ezek egy részét a helyreállítási alapból származó 55 milliárd forintból hozná létre az Orbán-kormány, 2025-ig közel 3600 új bölcsőde létrehozásával és a meglévők fejlesztésével.
"Két intézkedés is az oktatás digitalizációját segítené elő, az egyik ismerős lehet, mivel pár hónappal ezelőtt már elkezdték teljesíteni. Az állam által megbízott Klebelsberg Központ összesen 195 milliárd, nagyrész uniós forrásból származó forintért vásárol notebookokat az 5-12. évfolyamokon tanulóknak és tanáraiknak. Idén – épp a választási kampány hajrájában – 120 ezer eszközt adtak át a program keretében, 2025-ig ez a szám 579 ezerre emelkedik a tervek szerint, így az ötödikesek és kilencedikesek 85 százaléka juthat készülékhez, ugyanis figyelembe vették azt is, hogy sokaknak már van saját gépe és nem tart igényt újra. Azt is megígérik, hogy előnyt élveznek a hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók, de erre idén dolgoznak ki stratégiát"
- olvasható a cikkben.
A lap szerint a másik digitális reform a tanárok információs és kommunikációs technológiai eszközhasználatát növelné, ebbe beleértve például az aktívtáblákat is. 2019-ben egy ilyen táblát használó tanárok aránya 33,12 százalék volt, ezt a terv szerint 2023-ig 35, 2026-ig 45 százalékra emelné a kormányzat. Ezt a fejlesztést is a helyreállítási alap pénzeiből valósítanák meg, de sokkal több nem derül ki a projektről annál, mint hogy a pedagógusoknak kellő támogatást és ösztönzést kellene kapniuk a digitális módszerek alkalmazásához.
A sajátos nevelési igényű tanulók iskoláinak megsegítésére a terv 15 milliárd forintot költene. A cikk szerint jelenleg 5404 intézményből 4314 lát el sajátos nevelési igényű diákokat, ezen intézmények fele kapna támogatást 2026-ig eszközökre és infrastruktúrafejlesztésre, és más egyebekre. A fejlesztés 45 ezer diákot érintene és 5 ezer tanár akkreditált továbbképzését is magába foglalná.
A terv szerint további ötezer tanárt és háromezer intézményvezetőt képeznének tovább a szakos ellátottság javítása érdekében, ez például a természettudományos oktatás területén jönne jól, ahol már most égető a szaktanár-hiány. A tervben írtak alapján 2023-tól a tanároknak a szokottnál goyrsabban, 2-4 félév alatt lenne lehetőségük végzettséget szerezni bizonyos tantárgyakból, az igazgatók pedig ezzel párhuzamosan olyan oktatásszervezési képzéseket végezhetnének el, mellyel a jövőben jobban tudnák kezelni az esetleges szaktanár-hiányt. A terv ezen része ezt a fejlesztést 2026-ig számolja, és 9,6 milliárdot költenének rá.
"Azt is megígérte a kormány, hogy pilot programot indítanának azokban az iskolákban, ahol sok a hátrányos helyzetű tanuló: ezek kislétszámú osztályait az adott térség jobban felszerelt iskoláiba integrálnák. Ennek keretében a következő 3 évben 10,6 milliárdért újítanának fel tantermeket, valamint a diákok és tanárok utazását is támogatnák akár fenntartói járművel – magyarul iskolabusszal. A pilotot első körben (2023-ig) öt, 2025-ig pedig összesen 35 intézményben próbálnák ki"
- olvasható a cikkben.
A lap szerint a tervben még több korszerű elgondolásra is kitért a kormány, mint például arra a gondolatra, miszerint "a köznevelés célja a társadalmi felzárkóztatás, és az, hogy a sérülékeny csoportok is jó minőségű oktatáshoz" juthassanak. Található a tervben olyan megfogalmazás is, amely szerint a tanárok megbecsültségét erősíteni kell – bár a kormányzat a "további erősítése" formát írta, mintha már most zajlana valami az oktatás területén –, mert hosszú távon ez marasztalja a pályán a szakembereket.
A kormány a tervben azt a kiemelt és átfogó célt is megfogalmazta, hogy az oktatás eredményességét és inkluzivitását is növelnék, a befogadó jelleget a roma és hátrányos helyzetű tanulók esetében erősítenék.
"A tervnek része az elmúlt hónapok talán legtöbbször emlegetett belpolitikai kérdése, a pedagógus-béremelés is. Miközben az alacsony fizetés hosszú évek óta tematizálja az oktatással kapcsolatos párbeszédet, a kormány sokáig nem reagált érdemben az emiatt sztrájkolók követeléseire. Néhány hónappal ezelőtt végül napirendre került a kérdés, de lezárták annyival, hogy majd akkor lesz béremelés, ha megérkeznek az EU-s pénzek. A helyreállítási tervből kiderül, hogy nem a helyreállítási alapból finanszíroznák a programot, annak megvalósítását részben hazai forrásból, részben pedig az Európai Szociális Alap Pluszból (EFOP+) tervezik – ez a kohéziós alap nem tartozik a felfüggesztettek közé, így az anyagi feltételek adottak lehetnek a tanári fizetések rendezéséhez.
A béremelés mértékét korábban már ismertette a kormány: a tanárok fizetése a diplomás átlagbérhez képest 2023-ig 64,7%-ra, 2024-ig 71,8%-ra, 2025-ig pedig 80%-ra emelkedne. Ezen felül a hátrányos helyzetű tanulókkal foglalkozó tanárok bérét további legalább 12,5 százalékkal emelnék. Annak érdekében, hogy ezt 2025 után is tartsák, törvényben rögzítenék a pedagógusbérek emelésének elveit"
- áll a cikkben.
A tervben az is szerepel, hogy a tanárok teljes szakmai autonómiát élveznek a pedagógiai módszerek megválasztásában – noha a kormány oktatáspolitikája és a Nemzeti Alaptanterv sem hagy teret nekik arra, hogy saját szaktudásuk alapján döntsenek arról, hogy mit és hogyan akarnak tanítani.
A szegregáció visszaszorítása érdekében is tett vállalásokat a kormány a tervben, csakhogy ezt elvonással ösztönözné: azon intézmények, melyeknél 2023-25 között több mint 20 alacsonyabb a hátrányos helyzetű tanulók aránya a településre jellemző aránynál, csak az állami támogatás 90 százalékát kapnák meg.
20 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Új hozzászólás