A Népszava értesülései szerint több olyan egyetem is fennakadt már a szűrőn, amelyek alapítványi fenntartásban működnek. Az Európai Bizottság korábban bírálta, hogy a kuratóriumokban politikusok is ülhetnek, ezt összeférhetetlennek tartotta, és bár hiába kérték ennek megváltoztatását, a magyar kormány nem sokat tett az ügy érdekében eddig.
A Népszava cikke szerint nem kaphatnak friss támogatásokat az Európai Unió által finanszírozott Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból, valamint a Horinzont Europa kutatási és innovációs keretprogramból azon magyarországi felsőoktatási intézmények, melyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek, vagy ilyen alapítványok tartják fenn.
Az Európai Bizottság épülete
Fotó: wikipedia CC BY 2.0/Flickr/Stephane Mignon/MagentaGreen
A lap értesülései szerint erről az Európai Bizottság illetékes főigazgatósága december végén levélben értesítette a testület szolgálatait és a pénzek kezelésével megbízott nemzeti hatóságokat. A tiltás a lap szerint a 2022. december 15. után elbírált pályzatokra vonatkozik.
A Népszava felidézte, hogy hazánkban 21 alapítványi egyetem működik, köztük van a Budapesti Corvinus Egyetem, a Semmelweis Egyetem, a Miskolci és a Soproni Egyetem, a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem. Ezen felsőoktatási intézmények többsége mostanáig jelentős támogatásokban részesült az uniós forrásokból, példul a Corvinus 2014 és 2020 között 11 projektre 3,6 millió euró támogatást kapott a Horinzont 2020 kutatási keretprogramból. De 2020-ban konzorciumvezetőként egy 4 millió eurós összköltségű pályzatot is elnyert az egyetem.
A cikk szerint az Európai Bizottság kimutatása alapján 2020-ban 22 622 magyar vett részt az Erasmus+ külföldi csereprogramban a felsőoktatás, a szakképzés, az iskolai oktatás, a felnőttképzés területén, amit az Európai Unió 40,45 millió euróval támogatott. A fentebb már emlegetett Corvinus – amely azóta átesett a kormány által erőltetett modellváltáson – a legtöbb résztvevőt küldő három egyetem között volt.
A lap szerint a közösségi finanszírozás leállításáról szóló döntést december 15-én hozták meg az EU pénzügyminiszterei, ekkor fagyasztották be a Magyarországnak 2021/27 közt járó felzárkóztatási támogatások közel egyharmadát. Ezzel együtt lett kiadva az utasítás, hogy nem köthető új megállapodás az alapítványi egyetemekkel. A tiltás csak a december 15. után elbírált pályzatokra vonatkozik, a korábbi kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó kifizetéseket és a folyamatban lévő támogatásokat sem érinti.
"A privatizált, de még állami finanszírozásban részesülő egyetemek kuratóriumai – amelyekben főként fideszes politikai kinevezettek ülnek – teljhatalmat élveznek az egyetemek irányításában. Az EU27-ek összeférhetetlennek tartják, hogy politikai vezetők dönthetnek közpénzek kifizetéséről olyan szervezeteknek, amelyekben maguk is alkalmazottak és döntéshozatali jogkörrel rendelkeznek. Ezért a kiszervezett egyetemektől egyelőre megvonták a jelzett támogatást"
– olvasható a cikkben.
A Népszava szerint az Európai Bizottság a finanszírozást ideiglenesen függesztette fel, mert összeférhetetlennek tartja, hogy az alapítványi egyetemek kuratóriumában politikusok ülnek. Erről már korábban is kifejezte a bizottság a rosszallását a magyar kormány felé, amely végül érdemben nem változtatott ezen a területen, ezért lépett fel most keményebben az EB.
"Az Erasmus plusz program hazai megvalósítását koordináló Tempus Közalapítvány lapunk érdeklődésére közölte, hogy a jogállamisági határozatnak nem címzettje az Erasmus plusz program, ami szembemegy az Európai Bizottság állításával. Az ellentmondást firtató kérdéseinkre azonban a Tempus már nem válaszolt. A történéseket jól ismerő forrástól lapunk úgy értesült, hogy néhány alapítványi egyetem már fennakadt a brüsszeli szűrőn a Horizont Európa kutatási programból finanszírozott pályázati kérelme elbírálásakor"
– olvasható a cikkben.
Túl vagy már azon a koron, az értő olvasás megtanulásának korán. A "nyugati" egyetemek alapitványainak kuratóriumaiiban nem!!! kormánytagok ülnek döntési pozicióban! Lehet köpködni az EB-t, de egy "magánalapitványban" nincs helyük politikai alkalmazottaknak, az uralkodó párt kormány tagjainak. Ezek a "magáánalapitványok" semmi más célt nem szolgálnak, mint a közvagyon magánositását, miközben csorbul az egyetemek függetlensége, és az oktatás szabadsága. Na, ezért az EB döntése- és ezért csakis orbán harácsoló sáskajárása a hibás, nem más.