A HÖOK és az ellenzék sem örül az EU-s döntésnek, amellyel kizárnák a hazai egyetemeket az uniós programokból

Szerintük ez nagy károkat okozhat a hazai tudománynak és felsőoktatásnak egyaránt. A kormánynak három hónapja van a helyzet megoldására.

Mint ismert, hétfőn írta meg a Népszava, hogy az Európai Bizottság döntése szerint azon hazai egyetemeknél, melyek alapítványi fenntartásba kerültek, ideiglenesen felfüggesztik az Erasmus+ hallgatói csereprogramban való részvételt, valamint a Horizont nevű tudományos együttműködésben sem kaphatnak ideiglenesen uniós forrásokat az érintett felsőoktatási intézmények.

Fotó: Illusztráció/pixabay.com CCO

Az Európai Bizottságnak azzal van gondja, hogy az alapítványok kuratóriumában magas beosztású politikusok ülnek, és ők döntenek pénzügyekben, ami az EB szerint összeférhetetlenségi kérdéseket vet föl, ezért ki kellene tenni a politikusokat ezekből a testületekből. Ezt jelezték is a magyar kormánynak pár hónapja a jogállamisági vita keretében, a kormány pedig pár látszatintézkedéssel próbálta áthidalni a helyzetet, a politikusok azonban maradtak a vezető testületekeben – az Európai Bizottság pedig most úgy tűnik, hogy bekeményített.

A lap ennek kapcsán megkereste a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját (HÖOK), amelynek nevében Budai Marcell sajtófőnök azt nyilatkozta, hogy a helyzet lesújtó. A sajtófőnök szerint a kormánynak mindenképpen megoldást kell találnia a következő három hónapban a helyzetre.

A Népszava cikke szerint a pénzmegvonás a 2022. december 15. után elbírált pályázatokra vonatkozik, a HOÖK sajtófőnöke szerint a 2023-as programokra még nem vonatkozik az uniós rendelkezés, de a 2024-es programokra idén március végéig kell megkötni a szerződéseket, a kormánynak eddig van ideje arra, hogy rendezzék a helyzetet. Budai Marcell azt is hozzátette, hogy példátlan Európában, hogy egy uniós ország egyetemeit kizárják a cserediák- és kutatási programokból. 

A Népszava megkeresésére csak a Pécsi Tudományegyetem és a Budapesti Gazdasági Egyetem válaszolt, két intézmény szerint ők nem kaptak hivatalos tájékoztatást az ügyben, így nem is kívánnak egyelőre többet reagálni. 

A lap megkereste a Kulturális és Innovációs Minisztériumot (KIM), a Miniszterelnökséget és a Miniszterelnöki Kabinetirodát is a helyzet kapcsán. A cikk szerint a KIM a válaszban elismerte az uniós büntetést, de bírálta is azt a következő szavakkal: 

"Magyarország minden vállalását teljesítette, így nem fogadja el az Európai Bizottság azon döntését, amely a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok és az általuk fenntartott egyetemek direkt uniós pályázatokból való diszkriminatív kizárását tartalmazza. Ennek tisztázására, hasonlóan más uniós forrásokhoz 2023. március 16-ig kerül sor."

Navracsics Tibor uniós forrásokért és területfejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter az RTL Híradójának hétfőn a következőket mondta:

A kormány mérlegelni fogja, ha az Európai Bizottság azt kéri tőlük, hogy a szigorú összeférhetetlenség szabálya miatt távozzanak a politikusok az egyetemek alapítványi kuratóriumából.

A miniszter maga is tagja a Pannon Egyetem kuratóriumának, így föltették neki a kérdést, hogy lemondana-e erről a tisztségéről, ha kellene. Navracsics erre azt válaszolta, hogy „meglátjuk majd, hogy mi lesz.”

A cikk szerint a Magyar Tudományos Akadémia tagja és korábbi elnöke, Pálinkás József a közösségi oldalán fejtette ki, hogy a kormánynak mihamarabb megoldást kell találnia erre az ügyre, mert ha nem sikerül, akkor a tudományos kapcsolatok sérülhetnek, amiket csak hosszas munkával lehet helyreállítani. 

"A magyar felsőoktatás 21 intézménye autonómiájának visszaállítása egy fél nap kormányzati és egy nap parlamenti munka. Tegyék meg, mielőtt még több kárt okoznak a magyar felsőoktatásnak és kutatásnak"

– fogalmazott a bejegyzésében.

Az ellenzék soraiból a DK, a Jobbik, a Momentum, az MSZP és az LMP is reagált a hétfőn kipattant ügyre. A cikk szerint a DK törvényjavaslattal tiltaná meg, hogy állami vezetők és hivatalban lévő képviselők helyet kapjanak az egyetemek kuratóriumában. A Jobbik arra szólította fel a kormányt, hogy azonnal indítsanak tárgyalásokat az érintett intézményekkel, hogy azok mihamarabb állami fenntartásba kerülhessenek vissza. A Momentum két európai parlamenti képviselője (Cseh Katalin és Donáth Anna) levelet írt az Európai Bizottságnak hogy ne zárják ki a magyar egyetemistákat az Erasmusból az Orbán-kormány korrupciója miatt. 

Az LMP szigorú összeférhetetlenségi szabályok kialakítását kezdeményezte, az MSZP pedig arról értekezett, hogy az érintett uniós programok hazai felfüggesztése a magyar felsőoktatási szféra lemaradását fogja eredményezni.