Beláthatatlan következményei lehetnek az Erasmus elkaszálásának a magyar felsőoktatásban

Január 9-én, hétfőn robbant a hír, hogy az unió döntéshozó és végrehajtó szerve, az Európai Unió Tanácsa felfüggeszti az alapítványi fenntartású magyarországi egyetemek részvételét az Erasmus+ programban.

Az Európai Unió ugyanis nem köthet új pénzügyi megállapodást azokkal a 2021 után létrehozott közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal, amelyeket a magyar állam az érintett egyetemek – például a Budapesti Corvinus Egyetem, a Soproni Egyetem, a Debreceni Egyetem, a MOME, a Semmelweis Egyetem és további 16 felsőoktatási intézmény – vagyonának és büdzséjének kezelésére hozott létre új törvények és törvénymódosítások révén.

Illusztráció: 123rf.com

A döntésről az illetékeseket már decemberben értesítették, de ők olyan mélyen hallgattak a Magyarországra irányuló Erasmus-pénzek befagyasztásáról, hogy maguk a felsőoktatási szereplők is a sajtóból tudták meg: a jogállamisági mechanizmuson megbukott magyar kormány miatt eleshetnek a nemzetközi pályázati lehetőségektől. A EU tanácsi határozat kétélű fegyver: egyszerre szankcionálja a magyar állam túlkapásait megtestesítő felsőoktatási intézményeket és fosztja mejg hazai diákok sokaságát attól a lehetőségtől, hogy a korábbi évekhez hasonlóan egy-két félévet külföldi felsőoktatási intézményekben töltsenek (az Erasmus program az elmúlt 25 évben 87 ezer magyar diáknak tette lehetővé, hogy külföldön tanuljon).

Mint azt a tagállamok kormányainak képviselői 2022. december 15-i határozatukban kifejtik, a korábban állami fenntartásúból alapítványi formába kiszervezett intézmények működési modellje nem biztosítja a közösségi források átlátható kezelését. Az alapítványok kuratóriumait többnyire magas rangú politikai tisztségviselők vagy Fidesz-közeli üzletemberek vezetik: az Óbudai Egyetemét például Varga Mihály miniszterelnök-helyettes és pénzügyminiszter, a Miskolci Egyetemét Varga Judit igazságügyi miniszter, a Debreceni Egyetemét Kossa György, a Soproni Egyetemét Csányi Sándor, a Budapesti Corvinus Egyetemét Hernádi Zsolt Fidesz-közeli nagyvállalkozók. A tanács azonban, ahogy a határozat szövegéből kiderül, problémásnak tartja, hogy a papíron privatizált, ám a valóságban jelentős – és meghatározó részben uniós forrásokból származó – állami finanszírozásban részesülő egyetemeken politikai kinevezettek határozzák meg, hogy ki mire mennyi pénzt kaphat:

„a problémák és azok visszatérő jellege azt mutatja, hogy a magyar hatóságok rendszerszinten nem képesek vagy nem hajlandók arra, illetve kudarcot vallanak azon a téren, hogy megakadályozzák az alkalmazandó jogot sértő döntéseket a közbeszerzések és az összeférhetetlenségek tekintetében, és ezáltal megfelelően kezeljék a korrupció kockázatát. Ezek a jogállamisági elvek megsértését jelentik, különös tekintettel a jogbiztonság elvére és a végrehajtó hatalom önkényessége tilalmának elvére, és aggályokat vetnek fel a hatalmi ágak szétválasztásával kapcsolatban.”

Az EU tanács ezért döntött úgy, hogy azok az intézmények nem részesülhetnek a közös forrásokból, ahol olyanok dönthetnek a közpénzek kifizetéséről, akik maguk is az egyetemeket fenntartó kuratóriumokban ülnek vagy éppenséggel vezetik azokat.

A qubit.hu megkérdezte több egyetem vezetőjét is, mit gondolnak az esetről, a válaszokat ITT olvashatják.