Nem magán spórol az Orbán-kormány: Hiába írták újra a költségvetést, az egészségügy és az alapfokú oktatás veszít

Benyújtotta a parlamentnek a 2023-as költségvetést Varga Mihály, miután azt év végén már egy rendeletben módosították.

Fotó: Pixabay

A kormány arra számít, hogy a magyar gazdaság az év egészében elkerülheti a recessziót, éves szinten 1,5 százalékkal erősödhet, az infláció pedig év végére egyszámjegyű lehet. Bár a Pénzügyminisztérium szerint megőrzik az oktatás és az egészségügy emelt forrásait, béremeléssel számolnak, a Népszava azt írja,

a két ágazat a harmadszor átírt büdzsé vesztese, miközben az állam többet költhet magára és a sportra.

Az idei költségvetés harmadik verziója a rendeletben kihirdetett jogszabály kissé módosított változata, a lap szerint a 166 oldalas javaslatot helyesebb lenne pótköltségvetésnek nevezni.

A büdzsé módosításáról azt írták, az a rezsivédelem költségvetése, a Rezsivédelmi Alap forrásait

csaknem négyszeresére, a tervezett 670 milliárd forintról 2610 milliárdra emelik.

A költségvetés a 15 százalékos nyugdíjemelés fedezetét is biztosítja, amely a tizenharmadik havi nyugdíjra is vonatkozik. A családtámogatásokra fordítandó emelt források megmaradnak. A kedvezőtlen világgazdasági környezet miatt a tervezett 170 milliárdról 255 milliárd forintra emelik a központi tartalék összegét és csökkentik a hiányt 2022-höz képest,

A Népszava szerint az előterjesztés mellékleteiből derül ki, hogy

bár a kiadások 35 százalékkal nőnek, az egészségügyre fordított kiadások reálértéke 6 százalékkal csökken.

Az oktatási kiadások ugyan 28 százalékkal emelkednek, de az alapfokú oktatásnál csak a tervezett inflációt alig meghaladó, 16 százalékos növekedéssel számolnak, míg a középfokú oktatásnál 40, a felsőoktatásban 28 százalékkal.

A lap azt írja, a számsorokból kitűnik, hogy nem magán spórol az állam.

Az állami működésre szánt kiadások 1249 milliárd forinttal emelkednek, ami 27 százalékos növekedés. Ezen belül jelentősen nőnek a rendvédelmi és a honvédelmi kiadások, az előbbieknél 24, az utóbbiaknál már 53 százalékos a növekedés, ami nem is annyira az ukrajnai háborúnak a következménye, hanem az elmúlt években megrendelt hadfelszerelések lassan megérkeznek, ezeket pedig ki kell fizetni – írja a Népszava.

További részletek itt olvashatóak.