A jelenlegi helyzetben megfontolt döntésekre, bátor cselekvésre és a magyar érdek melletti kiállásra van szükség – jelentette ki a kormányszóvivő a Facebookon pénteken közzétett Kormányinfó Pluszban.
Fotó: Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő beszédet mond az Összefogás a Kárpátalján maradt magyar családokért címmel megtartott sajtótájékoztatón a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) központi irodájában Budapesten 2022. december 15-én. Az egyesületnek és támogatóinak köszönhetően karácsonyra nehéz sorsú kárpátaljai családok és zeneiskolák kapnak szeretetcsomagot és hangszereket. MTI/Illyés Tibor
Szentkirályi Alexandra kifejtette:
2022 nehéz év volt, és 2023 sem ígérkezik könnyebbnek, de a kormány most is mindent megtesz, hogy "közösen sikerrel vegyük az akadályokat". "A veszélyek korába léptünk, alig lábaltunk ugyanis ki a koronavírus-járvány okozta válsághelyzetből, máris jött a háború", amelyet egy energiaválság követett, a rossz brüsszeli szankciók pedig jelentős inflációt okoztak
- fogalmazott.
Kiemelte: ebben a helyzetben megfontolt döntésekre, bátor cselekvésre és a magyar érdek melletti kiállásra van szükség.
A kormányszóvivő elmondta:
a magyar családok és nyugdíjasok a legalacsonyabb energiaárakat fizetik Európában, a rezsicsökkentett árakkal legalább 181 ezer forintot spórolnak meg minden hónapban. "A rezsicsökkentést továbbra is fenntartjuk az átlagfogyasztás mértékéig", a kormány most nyújtotta be a 2023-as költségvetés módosítását a rezsicsökkentés védelmére, amelyben megnégyszerezték a rezsivédelmi alapot, hogy ezután is hozzá tudjanak járulni a magyar családok és nyugdíjasok rezsiszámlájához
- közölte.
Hangsúlyozta:
idén februárban jön az emelt összegű 13. havi nyugdíj. A szankciós infláció ellenére is garantálják a nyugdíjak vásárlóértékét, és ha szükséges, akkor év közben is lesz nyugdíjkiegészítés
- tette hozzá.
Szentkirályi Alexandra arról is beszélt, hogy a szankciós válság és a működési költségek megugrása miatt nagyon nehéz helyzetbe kerültek a kisboltok. Benyújthat pályázatot a korábban már fejlesztési támogatásban részesült üzlet, ráadásul most minden, 2000 fő vagy ez alatti állandó lakosságszámú településen működő kisbolt pályázhat – mondta.
Közölte:
az ártstopok a jelenlegi szabályok szerint április 30-ig életben maradnak. A brüsszeli szankciók energiaválságot eredményeztek, felpörgették az inflációt, ami az élelmiszerek árának emelkedésére is hatással van, és a kormány ennek ellensúlyozására vezette be az élelmiszer-árstopokat
- magyarázta.
Azt is mondta, hogy ami az Erasmus-ügyben történik,
"csúnya politikai játszma". Brüsszel eddig is sokféleképpen akart nyomást gyakorolni Magyarországra, "az viszont új ebben a politikai kekeckedésben, hogy most a magyar diákokat akarják büntetni"
- fogalmazott.
Kijelentette: "olyan nincs, hogy a magyar diákokat bármilyen sérelem érje", a kormány garantálja, hogy aki akar, továbbra is tud külföldön tanulni.
Megjegyezte:
a kormány egyeztetéseket kezdeményezett az Európai Bizottsággal, jelezte, hogy ez kettős mérce, hiszen olyan dolgot kérnek számon Magyarországon, amely más uniós országokban természetes.
A kormányszóvivő azt is közölte, hogy
"Brüsszelből, az Európai Parlamentből és annak a baloldali szárnyából egyfolytában támadják Magyarországot, vádaskodnak" és jogtalanul visszatartják a magyaroknak járó uniós forrásokat. Most kiderült, hogy "ugyanezek a szereplők nyakig benne vannak" a korrupciós ügyekben, "a brüsszeli és a magyar dollárbaloldal is idegen pénzekkel van kitömve, idegen hatalmaknak szerződött le"
- fűzte hozzá.
A nemzeti konzultációról elmondta: az eredmény egyértelmű, a magyarok 97 százaléka mondott nemet a brüsszeli szankciókra, hiszen az elhibázott brüsszeli szankciók hatásait mindenki a saját bőrén érzi. Európában egyedüliként a magyar kormány kérdezte meg az emberektől, hogy mit gondolnak a szankciókról, "Brüsszel senkit nem kérdezett meg ezekről, csak bevezették, és az emberek fizetik az árát" – vélte.
Szentkirályi Alexandra szerint komoly eredmény, hogy
a szankciós válság közepette is meg tudták őrizni a munkahelyeket, és továbbra is rekordon van a foglalkoztatás. 4,7 milliónál is többen dolgoznak ma Magyarországon, és kevesebb mint 70 ezer a közmunkások átlagos száma
- közölte.
Hozzátette: a 14-64 év közötti korosztály majdnem 75 százalékos foglalkoztatottsági aránya pedig azt jelenti, hogy gyakorlatilag elérték a teljes foglalkoztatottságot.
Kitért arra, hogy
a beteg- és a sürgősségi ellátás javítása érdekében idén fokozatosan megkezdődik az új egységes orvosi ügyeleti rendszer bevezetése. Az a cél, hogy az év végére Budapest kivételével az egész országban egységes, a betegek számára az eddiginél jobb ellátást biztosító ügyeleti rendszer működjön
- mutatott rá a kormányszóvivő.
Hozzátette: elsőként Hajdú-Bihar vármegyében lép életbe az új rendszer február elsejétől, és az itteni tapasztalatok alapján fogják az egész országban bevezetni az új struktúrát.
Nem kell nekik itt van nekünk a várbeli desznyó annál nagyobb büntetés meg nincs is.
Így aztán mókuska lóvé se bár ezt gondolom tudtad de nem sejtetted.:)