Hét élelmiszer esetében hirdettek hatósági árat tavaly február elsejétől.

Hatalmas veszteség, nem tudni, meddig bírják még: egyéves az élelmiszerárstop

Rákosista retorikával magyarázkodik a miniszter az árstop miatt. Forrás: Pixabay

Ezek

· az étolaj,

· a csirkemell,

· a finomliszt,

· a sertéscomb,

· a 2,8 százalékos UHT tej,

· a kristálycukor

· és a csirkefarhát.

November 10-től pedig további két termékre, a tojásra és a burgonyára is ársapkát húzott a kormány – írja a 24.hu. Az elmúlt egy évben számos alkalommal és helyen alakult ki áruhiány az árstopos termékekből, ami elégedetlenséget okozott a vevők körében. Érdekes megfejtéssel szolgált az áruhiány okára a Mandinernek adott interjújában nemrég Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, aki szerint (az ötvenes évekből jól ismert, kommunista retorikát felmelegítve) mesterséges hiánygerjesztés folyik – írta meg a Portfolio.

A multiláncokat képviselő Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára, Vámos György szerint, ha egy bolt fogyasztóvédelmi ellenőrzést kap, a kormányhivatal szakemberei nem elégedtek meg azzal, hogy éppen mi van a polcon, hanem bekérték és ellenőrizték a készletnyilvántartást is – szigorúak voltak, és ha nem találtak rendben valamit, bírságoltak, egyes esetekben milliókra.

Nagyon sok ellenőrzést kaptak a nagy láncok az ársapkával összefüggésben, és december óta még több az ellenőrzés, mint korábban.

A visszajelzések szerint egyébként a kereskedők nemcsak az előírt készletet igyekeznek tartani (hogy az ellenőrzésen ne kapjanak bírságot), hanem annál többet, hogy a vevőiket nagyobb eséllyel tudják kiszolgálni. A kereskedőnek ugyanis érdeke, hogy lehessen nála árstopos terméket vásárolni – különben másik boltba megy a vásárló. Ugyanakkor nem érdeke, hogy elégedetlenek legyenek a vevői, mert esetleg üres polcokat találnak. Ennek ellenére előfordul, hogy a polcokon nem talál árut a vevő

például beszerzési probléma miatt (ha a gyártók nem tudtak megfelelő időre vagy mennyiségben szállítani),

vagy egy-egy (előre kiszámíthatatlan) felvásárlási roham után,

és persze az is megtörténik (átmenetileg, rövid időre), hogy a dolgozó nem tudja rögtön pótolni a raktárból az éppen elfogyott terméket, mert például meghibásodik egy áruházi eszköz, de ilyenkor a lehető leghamarabb feltöltik a polcokat a raktárkészletből

– mondta Vámos György.

A 2021. október 15-i, egy éve változatlan árstopos bolti árak mellett a beszerzési árak folyamatosan mennek fel, így egyre nagyobb a veszteség. Az ársapkás termékeknél magasabb a beszerzési ár (amit az előállítónak, a beszállítónak fizet a kereskedő), mint a 2021-es szinten megszabott árstopos hatósági bolti értékesítési ár (vagyis amennyiért most árusíthatók a hatósági áras élelmiszerek).

Ugyanis nemcsak az élelmiszerek fogyasztói árai emelkedtek jelentősen az elmúlt évben Magyarországon, hanem az élelmiszeripar átadási árai is – nagyjából hasonló mértékben. Nyilván ennek is megvan az oka, drágult az élelmiszeripar számára az alapanyag, az energia, ráadásul aszály volt. Az élelmiszeripari átadási árak növekedése meghatározó a (nem árstopos) fogyasztói árak növekedésénél, és a beszállítók nem adják olcsóbban az árstopos termékeket sem csupán amiatt, mert azok hatósági árassá váltak. És mivel hónapról hónapra emelkednek a beszerzési árak, ebből jelentős veszteség keletkezik a kiskereskedőknél.

Az MNB szerint ezt a veszteséget a boltok 100 százalékban átterhelik a vevőkre (más termékeknél), Nagy Márton szerint viszont csak 60–70 százalékban. Vámos György nem mondott százalékot, de azt elárulta, hogy míg az árstop első hónapjaiban a kereskedőknél a költséglefaragás volt a jellemző, később, amikor már ez nem volt elég, nem volt más választásuk, és a láncok kénytelenek voltak megpróbálni más termékek árán legalább részben ellensúlyozni a veszteséget.

Azonban az infláció okozta fokozatos keresletcsökkenés miatt ez elég korlátos lehetőség, hiszen az áremelés – mennyiségben, volumenben – forgalomcsökkenéssel jár, ami egy határon túl nem érdeke a kereskedőnek. A statisztikák szerint a második félévben már csökkent a boltok élelmiszeres forgalma – ahogy nőttek az árak, úgy vásároltak az emberek egyre kevesebb élelmiszert kilóban, literben, darabban.

A kisboltok helyzetére is rálátó Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára, Neubauer Katalin szerint nincs mesterséges hiánygerjesztés. Viszont tény, hogy egy évvel ezelőtti bevezetése óta egyre nagyobb a veszteség az ársapkás termékeken, ezért is kérik újra és újra ennek a kivezetését. Ráadásul a kisboltoknál nagyobb lehet a veszteség egy-egy terméken, mint a nagyobb üzletekben. Például a kristálycukor kilóját ma egy nagy lánc 500 forint körüli áron tudja beszerezni és 230 forint körüli áron adhatja, míg egy kisbolt inkább 700 forint körüli nagykeráron tud vásárolni, és nagyjából 260 forintért kell adnia, mert annyi volt a 2021. októberi ára – írja a 24.hu.

Forrás: Mandiner, Portfolio, 24.hu

6 hozzászólásarrow_drop_down_circle

simmering73
A kormányra kellene már ársapkát húzni és akkor megszűnne az infláció.
simmering73
A kormányra kellene már ársapkát húzni és akkor megszűnne az infláció.
ómió
Pedig az efftársak "epedve várják a szent piaci árakat"! Hát, hogy legyen mit a "Zorbánra" hazudni!
jáger laszló
Én csak UHT tejből és kr,cukorból tapasztalok hiányt,de ezekből már több mint 1 éve!!!
csak ennyi
barátilag
J.L.
Terminátor
"az ötvenes évekből jól ismert, kommunista retorikát felmelegítve" a jelen kor kommunistái is élnek vele!
Alfa
@simmering73: a kecskebaszóknak én sapkát húznék, de inkább zsákot a fejükre
Sziszifusz
@simmering73: 10:02

Ha ez a kormánynak nevezett bűnbanda eltűnne a porodról, azonnal javulna Magyarország megítélése és normalizálódnának az állapotok.
Megindulnának az EU-s támogatások, erősödne a forint, csökkenne a költségvetési hiány.

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.