Az alacsonyabb jövedelműeknek beköszöntött a megélhetési válság Magyarországon – így kommentálta a friss inflációs adatot az rtl.hu-nak nyilatkozó elemző.
A KSH adatai alapján a drágulás 27 éves rekordot döntött januárban. Az élelmiszerek ára 44 százalékot, a rezsi pedig még ennél is többet: 52,4 százalékot emelkedett egy év alatt. Mivel az infláció az átlagkeresetek növekedését is lekörözi, a legtöbbünk fizetése kevesebbet ér a boltokban. Bár a kormány előbb háborús, majd szankciós inflációt emlegetett, a drágulás valójában már azelőtt elkezdődött, hogy Oroszország lerohanta volna Ukrajnát. Az inflációt leginkább a választás előtti kormányzati osztogatás, valamint az egyéb adóemelések hajtották. De meddig tart még a drágulás? Mit tehetne a kormány az árak visszaszorításáért?
Fotó: 123RF.com
Az rtl.hu-nak nyilatkozó elemző szerint mindenki számított rá, hogy a januári inflációs adat kellemetlen lesz – de arra senki, hogy az még a 25%-ot is meghaladja majd.
„Utoljára 1996 elején volt ennél magasabb az infláció”
– mondta Hornyák József, a Portfolio.hu elemzője. Szerinte az idei első negyedévben még maradni fog a magas infláció.
„A tavaszi hónapoktól már várhatóan kicsit kisebb lesz az áremelkedés üteme. De sajnos fontos azt hangsúlyozni, ez nem az árak csökkenését jelenti, csak azt, hogy az áremelkedés lassul majd. Ezt segíti, hogy a forint árfolyama stabilizálódni látszik az elmúlt időszakban, ami megakadályozza a külföldről importált termékek jelentős drágulását, és túl leszünk az év eleji jelentős áremeléseken, mert a cégek mindig ilyenkor szokták felülvizsgálni az áraikat”
– magyarázta.
Bár a fizetéseket év elején sok munkáltató emelte, Hornyák József szerint az infláció jócskán meghaladja az átlagkeresetek növekedését.
„A mostani inflációs adat már azt jelenti, hogy a minimálbérért és a garantált bérminimumért dolgozók fizetésének vásárlóereje 8-9 százalékot esik vissza. Ez drasztikus életszínvonal romlást jelent a legkisebb bérből élők esetében”
– magyarázta.
Ha számolunk azzal a tényezővel, hogy az élelmiszerek ára továbbra is kiemelkedő mértékben emelkedik, ami a kis keresetűeket sújtja a legjobban, akkor elmondhatjuk, hogy az alacsonyabb jövedelműek számára beköszöntött a megélhetési válság időszaka Magyarországon
– mondta az elemző.
„Ezzel együtt az átlagos keresetűeket is súlyos inflációs sokk éri, mert az átlagkeresetek növekedése is elmarad az infláció emelkedésétől. Vagyis az átlagemberek életszínvonala és keresetének reálértéke is egyértelműen visszaesik”
– magyarázta.
Arról, hogy az elemző szerint a kormány mit tehet az infláció mérséklése érdekében, az rtl.hu cikkében olvashatnak részletesen.
26 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Új hozzászólás