A Nézőpont Intézet nyolc megállapítást tett a jogállamiság brüsszeli helyzetéről, mely értékelésben rámutatott, hogy a jog uralma helyett egyre inkább a jog figyelmen kívül hagyása és a joggal való visszaélés hatja át az EU működését. A szerződéses jogkörök semmibevétele, az intézményes elfogultság, a kettős mérce, a korrupció, és a jogbiztonság hiánya mind aláássák a jogállamisági elveket az EU intézményrendszerében – írja a Nézőpont Intézet.
Karácsony Gergely, az Együtt-PM Szövetség politikusa, volt parlamenti képviselő, valamint Barabás Richárd és Simándi Szelim, a szövetség aktivistái (b-j) ÜZENJÜK VIKTORNAK! felirattal ragasztják át a Fidesz egyik ÜZENJÜK BRÜSSZELNEK: TISZTELETET A MAGYAROKNAK! szövegű, Orbán Viktort ábrázoló budai kampányplakátján a felirat első részét, valamint a KDNP és a Fidesz logóját az Együtt-PM logójával takarja el 2014. május 7-én. Fotó: MTI, Koszticsák Szilárd
Miközben az utóbbi években egyre intenzívebben, egyre szélesebb eszköztárral és egyre elfogultabban kérik számon a jogállamiság elveit a tagállamokkal szemben, felmerül a kérdés, hogy mennyire működik maga az Európai Unió a jogállamiság elvei szerint. A Nézőpont Intézet a jogi és politikai fejleményeket figyelembe véve nyolc pontban értékelte a brüsszeli intézményhálózat jogállamisági helyzetét – olvasható a jelentés bevezetésében.
A jelentés legfőbb megállapításai a következők:
1. Demokráciadeficit az Európai Parlamentben
Az európai parlamenti választásokat a bő 40 éves hagyománya ellenére is alacsony részvétel jellemzi. Gyenge és aránytalan felhatalmazást biztosít, ezért nem alkalmas jelenlegi formájában a demokratikus népképviseletre.
2. Az Európai Parlament szerződésellenesen bővítené hatáskörét
A testület demokratikus felhatalmazás nélkül igyekszik elérni, hogy egy föderális államéhoz hasonló törvényhozó parlamentté válhasson. A csúcsjelölti rendszerrel el akarja venni az Európai Tanács jogát a Bizottság elnökének jelölésére, és transznacionális listákkal csökkentené a tagállamok szerepét.
3. Korrupció és hatalommal való visszaélés az Európai Parlamentben
Az Európai Parlament történetének legnagyobb korrupciós botránya rámutatott a büntetlenség kultúrájára, az ellenőrzés hiányára, a parlamenti viták komolytalanságára és a tagállamok ellen folytatott eljárások során gyakorolt kettős mércére.
4. Az Európai Bíróság elfogult az Európai Bizottság irányába
Az Európai Bíróság az ítélkezési gyakorlata alapján elfogult az Európai Bizottság irányába, ami csökkenti a tagállamok jogorvoslati esélyeit, és árnyékot vet a jogállamiság egyik fontos elemére, a tisztességes eljárás lehetőségére.
5. Az Európai Bizottság a Szerződések őre helyett elfogult politikai szereplő
Jean-Claude Juncker az Európai Unió ország- és pártpolitikától mentes jogalkalmazó szervét, a Bizottságot, „politikai bizottsággá” alakította. A politikai logika árt az egységes jogértelmezésnek, és megteremtette a politikailag motivált eljárások, a kettős mérce, valamint a szakmai helyett a politikai kommunikáció kultúráját.
6. A jogállamiság-ellenőrző mechanizmusok sértik a jogbiztonság elvét
A jogállamiság elvének általános megfogalmazása lehetőséget nyit az önkényes értelmezésre, amit bizonyít a tagállamok számonkérése során mutatott kettős mérce, ami súlyosan sérti a jogállamiság elveit.
7. A nemzetek pluralizmusa helyett nemzetek fölötti univerzalizmus
Az uniós intézmények és vezetőik minden esetben a pluralizmus elkötelezett hívének mutatkoznak, de a nemzetállamok vezetőinek, intézményeinek és a nemzetállami népszavazások véleményét figyelmen kívül hagyják.
8. Kettős mérce az egyenlőség elvének érvényesítése során
Miközben az Európai Unió intézményei a szexuális kisebbségek mozgalmait felkarolták, a nyelvi és etnikai kisebbségek ügyével nem foglalkoznak.
A teljes elemzést a Nézőpont oldalán olvashatják el.
Akkor az orbán seggéből néző pontok mégis mi a Qrva annyjuk alapján buktatnák meg Brüsszelt a jogállamisági vizsgán?