Durva! A háború első évében a külügy sokkal többször állt bele Brüsszelbe, mint Oroszországba – itt a számszerű összehasonlítás, mennyivel

Megdöbbentő összegezve látni a magyar külügy kommunikációját.

A 444.hu összegezte, hogy a háború kitörése óta a külügyminisztérium hányszor bírálta a szövetségeseit, és hányszor Oroszországot. A gyűjtés forrása a Külügyminisztérium honlapja volt. 

A külügy az elmúlt egy évben összesen tíz olyan hírt közölt, mely címében szerepel az „Oroszország” vagy az „orosz” szavak, ebből

-egy szól arról, hogy Magyarország helyszínt biztosítana egy esetleges béketárgyalásnak,

-egy arról, hogy Magyarország nem blokkolja az EU-s szankciókat,

valamint arról, hogy az EU új szankciókat fogalmazott meg,

-majd ironikusan négy hír következik, amely arról szól, Magyarország miért nem tudja támogatni a szankciókat, és miért van szükségünk az orosz energiaimportra,

-és végül egy frissebb darab: „Oroszországot rekordbevételhez juttatták a brüsszeli szankciók.”

Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP

Az orosz agressziót is elítélték, igaz, ezt a pár elítélést úgy kellett előbányászni semmilyen című hírek sokadik bekezdésének mélyéről. Sztáray Péter, a külügy energiaellátásért és biztonságpolitikáért felelős államtitkára például a Krími Platform második csúcstalálkozóján emlékeztetett,

„Magyarország Ukrajna melletti kiállása töretlen, európai uniós és NATO-szövetségeseinkkel együtt közösen elítéljük Oroszország katonai agresszióját.”

Ebből következtethetnénk arra is, hogy a magyar külügy szíve könnyedén meglágyul, ha nemzetközi igazságtalanságokra kell reagálnia. Ezt a következtetést azonban cáfolja, hogy a heti többszörös ismétléseket nem számolva a külügy nagyjából tizenkilenc alkalommal érezte fontosnak, hogy hivatalosan is rápirítson Brüsszelre - írja a 444.hu. 

Ezek tételes listázását a 444.hu oldalán olvashatják.