Kiderül: ezt eddig nem tudtuk a titkos magyar-orosz gázszerződésről, pedig elég lényeges

Egy fontos részlet látott napvilágot a titkos magyar-orosz gázszerződésről.

MTI/Máthé Zoltán

A decemberi külkereskedelmi adatok alapján kiderült, hogy milyen tőzsdei árhoz lehet rögzítve az az ár, amit a magyar MVM fizet a Gazpromnak a gázszállításokért – mutat rá a g7.hu.

Az orosz gáz az uniós országok közül továbbra is hazánkba érkezik a legdrágábban, ráadásul minél magasabb az ár, annál többet veszünk.

Bár a magyar-orosz gázszerződés részletei titkosak, az már tavaly kiderült, hogy nem fix áron kapjuk az energiahordozót: az oroszoknak fizetendő összeg némi csúszással a holland tőzsdei árakat (TTF) követi. A kormányzat erről sokáig hallgatott, sőt a 2022-es választások előtt egyértelműen az volt a narratíva, hogy a rezsicsökkentés fenntartásának az orosz szerződés a garanciája.

A részletekben azonban így is voltak homályos pontok, illetve ellentmondások. A G7 is többször írt már róla, hogy a külkereskedelmi adatok alapján ez az időbeli eltolódás két hónapos lehet, Nagy Márton azonban egy hónapos csúszást emlegetett. A decemberi adatokból kiderült, hogy furcsa módon végeredményben mind a kettő igaz.

A jelek szerint ugyanis a magyar-orosz szerződésben szereplő ár a két hónappal korábbi árhoz van ugyan kötve, de nem az azonnali, hanem az egy hónappal későbbi szállításra vonatkozó tőzsdei jegyzéshez. A tőzsdén ugyanis többféle gáztermék van. A vevő vásárolhat úgy, hogy (lényegében) azonnal átveszi a földgázt, de kérheti azt is, hogy egy későbbi időpontban (például egy hónappal később) szállítsák azt le neki.

A különböző időpontban történő átvételre vonatkozó árak között szokott ugyan lenni különbség, de az azonnali (spot) és az egy hónappal későbbi szállításra (front month) vonatkozó jegyzés jellemzően azért eléggé együtt mozog. Októberben azonban ebben komoly változás történt. Ekkor az enyhe ősz miatt a fogyasztás még nem pörgött fel, az európai tárolók azonban lényegébeMTI/Máthé Zoltánn megteltek, így rövidtávon egyszerűen nem lehetett hova tenni a kontinMTI/Máthé ZoltáMTI/Máthé Zoltánnensre érkező gázt. Mivel kisebb mennyiségre volt szükség, mint ami érkezett, a spot ár be is szakadt.

A vevők azonban tisztában voltak vele, hogy amint beköszönt a tél, újra változik a helyzet, így egy hónapos szállításra továbbra is vásároltak. Ennek megfelelően ennek a terméknek az ára jóval magasabban maradt. A G7 is írt róla, hogy november első napjaiban ötszörös különbség is volt a két ár között, de az október havi átlag is jelentősen eltért.

A hazánkba érkező orosz importgáz ára pedig nem az azonnali, hanem a front month árakat követte le. Azaz: az oroszoknak fizetendő decemberi összeget az határozta meg, hogy mennyit kellett a tőzsdén októberben fizetni, ha valaki novemberre kérte a gázt.

Decemberben egyébként – a tőzsdei árak korábbi alakulásának megfelelően – itthon és Európa többi részén is jelentősen csökkent az orosz importgáz átlagára. Az adatokat közlő országok közül azonban a legdrágábban ezúttal is Magyarországra érkezett az energiahordozó. A magyar importár az elmúlt hónapokban az uniós átlagot rendre 25-60 százalékkal haladja meg, ami tényleg nagyon jelentős különbség.

A legegyszerűbb magyarázat, hogy az orosz-magyar gázszerződés mégsem annyira jó, mint ahogy ezt a kormányzat kommunikálja.