Kész a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos új törvényjavaslat – Vajon elég lesz a Bizottságnak?

Varga Juditék új javaslatának célja, hogy végre megegyezzenek a Bizottsággal – ennek érdekében próbálják rendezni a vagyonnyilatkozatok ügyét.

MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

„Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos szabályok módosításáról” címmel Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtott be törvényjavaslatot. Ez a magyar kormány és az Európai Bizottság közötti egyeztetés eredményeként rögzíti a vagyonnyilatkozatok kereshető módon történő hozzáférésének a részletszabályait – írja az atv.hu.

Ebben az az új elem, hogy az országgyűlési képviselő a jövőben elektronikus úton is benyújthatja vagyonnyilatkozatát. A honlapon történő közzétételt követően erre 8 munkanap áll a rendelkezésére. Ez az időpont ugyanakkkor nem azonos a vagyonnyilatkozat benyújtásával – hangsúlyozzák az indoklásban.

Ezt követően a képviselő és a vagyonnyilatkozat kezelője „egyeztetést” folytat a vagyonnyilatkozat és a digitalizált adatok tartalmát illetően. Az eltérések jelzésére a képviselőnek 2 munkanap áll rendelkezésére, ezt követően a digitalizált vagyonnyilatkozatot haladéktalanul, de legfeljebb 5 munkanapon belül közzé kell tenni „az adatbázisban is kereshetőséget biztosító elektronikus felületen”.

Az esetleges eltérések jelzésére ezt követően is bármikor jogosult lesz a képviselő, azonban ez nem lehet gátja az adatok közzétételének. Ha mégis eltérés mutatkozik a benyújtott vagyonnyilatkozat és a digitalizált vagyonnyilatkozat tartalma között, úgy a benyújtott vagyonnyilatkozatot kell irányadónak tekinteni – tartalmazza az indoklás.

A szabályozás az országgyűlési képviselőkre, valamint a politikai felsővezetőkre vonatkozik, akiknek 2022. augusztus 1. napja és a 2023. március 31. napja között kell vagyonnyilakozatot tenniük.

A módosítás egyértelműsíti:

a vagyonnyilatkozatokban a külföldi vagyoni érdekeltség feltüntetése is szükséges. Ez a hatályos rendelkezések értelmében is így értelmezendő, azonban az Európai Bizottsággal történő egyeztetések során Magyarország vállalta ezen követelmény konkrét, szövegszerű megjelenítését a normaszövegben.

Ezen felül egyértelműsítésre kerül azon követelmény is, hogy az életvitelszerű, illetve tartós jellegű ingatlanhasználatnak elsődlegesnek kell lennie azzal: „a legfeljebb egy ingatlant, amelyet a nyilatkozatot adó, illetve családtagja elsődlegesen használ életvitelszerű vagy tartós jellegű lakhatás céljából. A belföldi és a külföldi vagyonelemekre vonatkozó adatok feltüntetése egyaránt szükséges”.

A vagyonnyilatkozattétel szabályait az elmúlt évben többször is módosították,

már legutóbb is a Bizottság által támasztott követelmények alapján, azzal a nem titkolt céllal, hogy megkapjuk az EU-s támogatásokat.

Tavaly október 24-én azonban – a Bizottsággal történt egyeztetésre és a brüsszeli elvárásokra hivatkozva a kormánypártöbbség voksaival visszaállították a régi vagyonnyilatkozati rendszert: eszerint újra nyilatkozniuk kell a parlamenti képviselőknek részletesen az ingatlanokról, nagy értékű ingóságokról, jövedelmeikről, megtakarításukról és a tartozásaikról is. A régi rendszer visszatérése azt is jelenti, hogy ismét kötelező lesz évente benyújtani a vagyonnyilatkozatot, legkésőbb január 31-e éjfélig.

Be kell nyújtani a vagyonnyilatkozatot a képviselővel együtt élő családtagoknak is, de ezek nem nyilvánosak.

A képviselőknek a hatályos szabályozás szerint már nem kell pontosan beírni a fizetésüket a vagyonnyilatkozatukba, elég a bérsávot megjelölni. Nem kell beírni a nagy értékű ingóságaikat sem.

Ezt a tavaly ősszel elfogadott szabályozást pontosítja most a Semjén Zsolt által benyújtott törvényjavaslat – az Európai Bizottság elvárása szerint.