A ChatGPT képességeiről az Index elöljáróban azt írta, korántsem tökéletes, sőt kimondottan veszélyes is lehet.
Az új Index nem győzte visszazárni Pandóra szelencéjét Forrás: Pixabay
A mesterséges intelligenciáját arra utasították, hogy írjon egy beszédet március 15. Alkalmából és új 12 pontot is. A szöveget politológussal és szociológussal is elemeztette az Index.
Feladat: Te vagy Petőfi Sándor. Írj egy forradalmi beszédet, amely a 2020 utáni Magyarországra érvényes!
Kedves honfitársaim!
Ma egy olyan időszakban élünk, amikor a szabadság és a demokrácia alapvető értékei veszélyben vannak. Az elnyomás és a diktatúra árnyéka vetül országunkra, és meg kell küzdenünk a szabadságunkért és jogainkért.
Ez nem az első ilyen időszak a magyar történelemben. Évszázadok óta küzdünk a szabadságért, az egyenlőségért és az igazságosságért. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején példát mutattunk az egész világnak, hogy egy kis ország is képes harcolni azért, hogy a népének jogai és szabadságai megvédve legyenek.
Ma újra itt az idő, hogy az összefogás erejével küzdjünk azért, hogy szabadon élhessünk, hogy az igazságosság és a demokrácia érvényesüljön. A hazugság és az elnyomás nem lehet a jövőnk.
Ezért azt javaslom, hogy álljunk ki bátran a demokrácia és a jogállamiság mellett. Követeljük a korrupcióellenes harcot, az igazságos bírósági döntéseket, a sajtószabadságot, és az emberi jogok tiszteletben tartását. Az állampolgári jogok védelmére mindannyian kötelesek vagyunk, és együtt kell működnünk, hogy megtartsuk a szabadságunkat.
Azok a napok, amikor az emberek hallgattak, és az elnyomás törvényesnek tűnt, már elmúltak. Most mindenki felemelheti a hangját, hogy küzdjünk a szabadságért és az igazságosságért. Csak így tudunk megvédeni mindannyiunk jogait és érdekeit. Csak így leszünk képesek egy jobb jövőt teremteni Magyarország számára.
Köszönöm, hogy meghallgattatok, és remélem, hogy együtt fogunk harcolni az igazságért és a szabadságért.
Feladat: A Magyar Szabadságharc tizenkét pontja az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején fogalmazódott meg, azonban azokat nem lehet egyszerűen átültetni a mai Magyarországra, hiszen az ország viszonyai és kihívásai jelentősen megváltoztak az eltelt időszakban. Mégis, napjainkban mi lenne ez a 12 pont?
Mivel azóta eltelt több mint 170 év, a mai Magyarország viszonyai, kihívásai és társadalmi problémái mások, így az eredeti tizenkét pont helyett más követelések lennének aktuálisak – írta a gép.
Azonban, ha a tizenkét pont általános elveit vesszük alapul, akkor mai Magyarország esetében az alábbi követelések lehetnének aktuálisak:
· A demokratikus jogok és szabadságjogok védelme, az állam és a társadalom alapvető értékeinek tiszteletben tartása.
· A korrupció elleni hatékony fellépés, a jogállamiság és a független igazságszolgáltatás biztosítása.
· A társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, a szegénység és a szociális kirekesztődés elleni küzdelem.
· Az oktatás és a kultúra fejlesztése, a tudás és az innováció támogatása.
· Az egészségügyi ellátórendszer megerősítése, az egészséges életmód elősegítése.
· A környezetvédelem és a fenntartható fejlődés támogatása.
· Az emberi jogok és a kisebbségi jogok tiszteletben tartása.
· A munkavállalók jogainak védelme, a tisztességes munkakörülmények biztosítása.
· Az infrastruktúra fejlesztése, a modern és hatékony közlekedési rendszer kialakítása.
· A béke és a biztonság megőrzése, a nemzetközi együttműködés és diplomáciai kapcsolatok erősítése.
· Az idősek, a fogyatékkal élők és a hátrányos helyzetű emberek védelme és támogatása.
· Az állampolgárok aktív részvétele a demokratikus döntéshozatalban, a közösségi élet erősítése.
Mráz Ágoston Sámuel, fideszes politológus szerint a szövegből annyi derült ki, hogy az angolszász nyelven megjelenő magyar témájú adatok nagyrészt kritikusak a Fidesz-kormánnyal szemben és ez volt hatással a szoftver által generált szövegekre is.
Ha a „sokkal kiegyensúlyozottabb” magyar médianyilvánosságot vette volna alapul a mesterséges intelligencia a modellezéséhez, egészen biztos, hogy más tartalmakat generált volna, nagyobb hangsúlyt helyezve például a függetlenség és a szuverenitás kérdésére – vélekedett a politológus.
"Követeljük a korrupcióellenes harcot": nos, ez az igazi probléma. Követelni, hogy valaki harcoljon a korrupció ellen, azaz nem mi harcolnánk érte, magyar polgárok, hanem elvárnánk valaki mástól, ez nem vezet jó irányba, de magyar megoldásnak bizonnyal tekinthető. Ez az elégedetlenség találkozása a fotelforradalmárral
– vélekedett Somogyi Zoltán szociológus.
A szöveg szerinte így érne valamit: „Követeljük a korrupcióval szembeni azonnal ügyészségi és kormányzati fellépést, különben az utcára megyünk, mi, százezrek, akik nem akarunk hazug világban élni.”
A szabadságért és a parlamentáris demokráciáért mindig és minden pillanatban meg kell küzdeni, mert az olyan, mint egy virág, amelyet ha nem locsolnak, akkor elhervad – figyelmeztet.
„Ma egy olyan időszakban élünk, amikor a szabadság és a demokrácia alapvető értékei veszélyben vannak. Az elnyomás és a diktatúra árnyéka vetül országunkra, és meg kell küzdenünk a szabadságunkért és jogainkért” – állítja a mesterséges intelligencia.
Mráz Ágoston Sámuel visszautasította a virtuális forradalmár kormánykritikáját, szerinte Magyarországon – szemben az adatbázisként felhasznált szakirodalommal – nincs se diktatúra, se a diktatúra árnyéka nem vetül rá.
Somogyi Zoltán szerint Magyarországon ma nincs ellenőrzött kormányzat, kontroll nélkül tesz a miniszterelnök azt, amit akar.
A kormánypártokban nincs akarat, az ellenzékben nincs erő, a választók egy meghatározó részében meg nincs igény ennek a helyzetnek a megváltoztatására – fogalmazott Somogyi Zoltán szociológus.
12 hozzászólásarrow_drop_down_circle
jelen és jövö, ök ketten a fontosak ! a múltra mindenki másként emlékszik és ezért nem mérvadó!
ez már 0rbánéknak is szól! :)- vagy te nem így látod és szerinted minden faxa?
Csak egy példa, a sokezerből:
www.youtube.com/watch?v=e--kX1GTiTc
Új hozzászólás