242 nap után elárulta a Pénzügyminisztérium, miért végezte ki a katásokat – Továbbra sincs nyomuk a sokat szajkózott tömeges csalásoknak

Semmi nem volt igaz abból, hogy tömegesen csaltak volna a katázók. 242 nap után közölt végre adatokat minisztérium.

Közérdekű adatigényléssel fordult a Pénzügyminisztériumhoz a Telex, hogy megtudják, pontosan milyen kalkulációk vagy hatástanulmányok előzték meg a kata-adózás kivezetését tavaly nyáron.

Az ügymenet és a válaszadás egyaránt a megszokott menet szerint zajlott. A minisztérium a veszélyhelyzetre való hivatkozással kétszer is meghosszabbította az adatigénylés 15 napos teljesítésének határidejét, és végül 97 nap után válaszoltak, de kalkulációk helyett csak Tállai András államtitkár előterjesztői nyitóbeszédének egy vágott verzióját kapták kézhez.

A tárca 242 nap után végül néhány diagrammal igyekezett szemléltetni, miért kellett rekordsebességgel megszüntetni a népszerű adózási formát.

Résztvevők a Momentum Mozgalom tüntetésén, amelyen a kisadózó vállalkozók tételes adója (kata) módosítása ellen tiltakoztak Budapesten, a Kossuth téren 2022. július 13-án. MTI/Balogh Zoltán

Adót csalnak, nem lesz nyugdíjuk, nem adóznak eleget, igazából alkalmazottak

– a katatörvény átírásakor ilyen érvek hangzottak el amellett, hogy a legtöbb használót kizárjanak a katás adózásból. Az érveket csak számokkal nem támasztották alá, amiket ezért kért ki a Telex a Pénzügyminisztériumtól. A megkapott grafikonokból kiderül, hogy:

évről évre egyre többen váltottak a katára, akik előtte nem vállalkozók, hanem alkalmazottak voltak;

a kata 12 milliós felső határa miatt rengeteg adótól esett el az állam;

és a katások a jövedelmük döntő többségét nem magánszemélyektől, hanem cégektől szerezték;

a sokat szajkózott tömeges csalásoknak viszont továbbra sincs nyomuk.

Az viszont egyáltalán nem derül ki az ábrákból, miért kellett teljességgel kivezetni a katázást.

A kormány ahelyett, hogy kiszűrte volna azokat, akik csak egy cégnek katáznak, és feltehetően munkaviszony helyett választották ezt az adózási formát, mindenkit kiszűrt, aki cégeknek számlázott.

Az adókötelezettség megemelésével rendezni lehetett volna a nyugdíjjárulékok fizetését is.

De a kormány nem így döntött, hanem mindenki számára, vita nélkül betiltotta a katázást, aki nem csak magánszemélyeknek számlázik vagy nem taxis. Ennek a döntésnek a hátteréről előzetesen nem folytattak egyeztetést és nem publikáltak semmilyen hatástanulmányt.

Emellett semmilyen igazolása nem látszik annak, hogy tényleg tömegesen csaltak volna bárkik is a katázással, mint az politikai vitákban oly gyakran elhangzott. Korábban a NAV adatai is ezt támasztották alá.