A múlt héten a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin ellen.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
A csütörtöki Kormányinfón ezzel kapcsolatban kérdezte a Telex Gulyás Gergelyt. A Miniszterelnökséget vezető miniszter válasza nem tartalmaz sok meglepetést:
Nem tudjuk letartóztatni az orosz elnököt, mert a Nemzeti Büntetőbíróság egyezménye nincs kihirdetve Magyarországon
– mondta Gulyás Gergely.
Ez nem véletlenül nem történt meg – tette hozzá –, mert a magyar alkotmánnyal ellentétes az egyezmény, mint azt már Áder János is többször jelezte. A kormány nem formált álláspontot Putyin elfogatóparancsáról, de Gulyás szerint a döntés nem szerencsés, mert nem a béke irányába megy.
Friss bejelentések a március 23-ai Kormányinfón
Magyarország továbbra sem szeretne belekeveredni az ukrajnai háborúba, tűzszünetet és béketárgyalásokat szorgalmaz, és továbbra sem vesz részt a fegyverszállításokban
- jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, a Kormányinfón.
Gulyás Gergely azt mondta, az elmúlt hetekben egyre több olyan nyilatkozat látott napvilágot, amely komoly aggodalomra ad okot: nap mint nap hallják, hogy nem kell tűzszünet és folytatni kell a háborút. Ezek nem a magyar kormány által kívánatosnak tartott békés megoldás, hanem az eszkaláció irányába mutatnak – hangsúlyozta.
Fotó: MTI/Soós Lajos
A kormány fenntartja álláspontját, hogy tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség, életet menteni csak békével lehet – szögezte le a miniszter.
Azt is megerősítette:
fegyverszállításban Magyarország nem vesz részt, ugyanakkor minden olyan tagállami – védelmi eszközökre, kapacitásnövelésre vonatkozó – felkészülésben aktívan részt vesz, ami akár a NATO védelmi képességeit erősíti meg, akár a magyar hadsereg jobb felszerelését szolgálja.
Közölte: a NATO tagországoknak világos közös szabályaik vannak, csak akkor bocsátkoznak hadba, ha bármelyik tagállamot támadás ér. Ilyen a közös értelmezés szerint utoljára 2001. szeptember 11-én történt, tehát az elmúlt bő két évtizedben erre nem volt példa – tette hozzá.
Kiemelte: Magyarország a szövetség részeként teljesíti a ráháruló feladatokat a NATO keleti szárnyának erősítésében, de a NATO alkotmányának megfelelően ezt kizárólag védelmi céllal teszi. Jelezte:
az ezzel kapcsolatos tervektől majd nyáron a litván NATO-csúcson születhet döntés, ugyanakkor Magyarország már az elsők között hozott létre egy olyan magas készültségű NATO csapatot, amelyben amerikai, olasz, horvát és török katonák is részt vesznek magyar parancsnokság alatt. Ez az alakulat is védelmi célokat szolgál, értelemszerűen az orosz-ukrán háborúban nem vesz részt
- hangsúlyozta.
Közölte azt is: a közös európai uniós lőszerbeszerzésben Magyarország szeretne részt venni, de az ennek keretében vásárolt lőszereket csak a Magyar Honvédség fogja felhasználni, külföldre nem küldenek élet kioltására alkalmas eszközöket. Megjegyezte: nyilván lesznek olyan tagállamok, amelyek az így vásárolt lőszerekből a frontra is küldenek. Ismertette: egy hétéves időszakra szóló csoportos megrendelésről van szó, ami előnyös Magyarország számára.
A miniszter helyesnek tartja, hogy az Európai Unió is aktívabb lett katonai területen, ugyanakkor emlékeztetett: a magyar miniszterelnök volt az első, aki már több mint tíz évvel ezelőtt között a közös uniós haderő létrehozatalát javasolta. Milyen jó lett volna, hogyha ezt megfogadják az uniós tagállamok vezetői – jegyezte meg.
Gulyás Gergely arra kért minden politikai erőt, hogy a jövő heti parlamenti szavazáson támogassa a kormánypárti képviselők által benyújtott békepárti határozati javaslatot. Emlékeztetett:
egy éve a magyar állampolgárok világosan állást foglaltak a béke ügyében, a határozattal pedig megerősíthetik ezt a nyilvánvaló választói akaratot.
"Magyarország továbbra sem szeretne belekeveredni a háborúba, továbbra is biztosak vagyunk abban, hogy az a helyes magatartás, ha minden támogatást humanitárius eszközökkel megadunk Ukrajnának és Kárpátaljának, segítjük a kárpátaljai magyarságot, anyagilag is támogatjuk Ukrajnát, fogadjuk az onnan érkező menekülteket, ugyanakkor a magyar emberek közös akarata elegendő kell, hogy legyen ahhoz, hogy el tudjuk kerülni a háborúba való belesodródást" – fogalmazott.
Nagy-Britannia uránium tartalmú lövedékek Ukrajnába való szállítási terveiről a tárcavezető kérdésre válaszolva kijelentette, hogy ez "nem a deeszkaláció irányába vezet". Megjegyezte: Magyarország véleménye ismert a fegyverszállításokról, és nem tanácsolná, hogy uránnal dúsított fegyvereket szállítson bárki is.
Eccerű ez kérem!