Orbán elítélte az orosz katonai agressziót, azonnal felvenné Ukrajnát a NATO-ba – Így változott meg 2008 óta a fideszes politikai irányvonal

2008-ban Orbán Viktor, a Fidesz elnöke levelet írt Grúzia, Ukrajna, Lengyelország, valamint a három balti állam vezetőinek, amelyben elítélte az orosz katonai agressziót.

Orbán Viktor 2008-ban úgy vélekedett, hogy Oroszország katonai agressziót hajtott végre, megsértette Grúzia területi integritását, aránytalan erőt alkalmazott, miközben humanitárius akcióként állította be az ügyet, emellett az oroszok a konfliktusos zónán kívül szisztematikusan rombolják Grúzia gazdasági, közlekedési és energetikai infrastruktúráját, és nem titkolt céljuk, hogy eltávolítsák a demokratikusan választott grúz vezetést.

A Fidesz külügyi kabinetvezetőjének akkor nyilatkozata szerint Orbán Viktor arra is utalt, hogy Grúziát és Ukrajnát minél előbb fel kellene venni NATO tagjai közé.

Ugyanis véleménye szerint Ukrajna tekintetében, nem lehet kizárni, hogy Oroszország hasonló eszközöket alkalmaz a Krím-félszigettel és a Donyecki-medencével kapcsolatban, mint Dél-Oszétia és Abházia ügyében.

Mint mondta, fontos, hogy nemzetközi békefenntartók érkezzenek Grúziába, és az is jelentős, hogy az ott élő kisebbségek alapvető jogait biztosítsák, így az autonómia jelentheti Abházia és Dél-Oszétia számára hosszú távon a megoldást.

A Fidesz felkéri Gyurcsány Ferencet és kormányát, hogy vizsgálja felül különutas Oroszország-politikáját, mert a magyar kormány nem akadályozhatja tovább az EU és NATO egységes fellépését.

- írta közleményében akkor a Fidesz, mely azóta is olvasható a KDNP oldalán.

A jelenleg meglehetősen oroszbarát hintapolitikát folytató Fidesz számonkérte, hogy az orosz nagykövet a diplomáciában megengedhetetlen durvasággal kommentálta Orbán Viktornak az konfliktus ügyében tett nyilatkozatát.

Szerintük alapvető diplomácia normákat vesz semmibe az orosz nagykövet, és ezzel nem csupán a Fidesz elnökét, hanem Magyarországot is semmibe veszi, ezért támogatja azt a kezdeményezést, hogy a Külügyminisztérium tiltakozzon emiatt.

Orbán Viktor múlt csütörtökön rádió-és tévényilatkozatot adott, amelyben elítélte Oroszország „nyers erőpolitikáját” Ukrajnával szemben.

Az akkori orosz nagykövet, Igor Szavolszkij a pártelnök nyilatkozatára reagálva azt mondta, Orbán valótlanságot állít, és egyrészt nyugodtan, másrészt enyhe undorral fogadja szavait.

2009. november 16-án egy energetikai konferenciát tartottak Budapesten, amelyen a közelgő választásra készülő Orbán Viktor a Fidesz elnökeként szólalt fel, itt még teljes egészében szabadult volna az orosz gázfüggőségtől.

A konferencia után öt nappal, 2009. november 21-én történt meg a magyar politikus és az akkor éppen a kormányfői posztot betöltő Vlagyimir Putyin között az a találkozó, amely valószínűleg meghatározó változást hozott kettejük kapcsolatában.

A konferencián a magyar és amerikai előadók mellett részt vett Alekszander Babakov, az orosz duma képviselője is, akinek az elmúlt évtizedben meghatározó szerepe volt abban, hogy a világ legkülönbözőbb országaiban felduzzasszák a Putyinnal szimpatizáló oroszbarátok táborát.

2010-ben jött a fordulópont, amikor Orbán Viktor akkori bizalmasa, Simicska Lajos, valamint üzlettársa, Nyerges Zsolt Moszkvába utazott, hogy a KGB egykori épületében tárgyaljanak. 

Orbán Viktor alig több mint egy éve volt hatalmon, amikor kénytelen volt felismerni, hogy nem teljesen ura a saját kormányának. Egyes kormányzati és állami pozíciókban olyan emberek ültek, akik nem hozzá, hanem régi barátjához és szövetségeséhez, Simicska Lajoshoz voltak lojálisak, és az ő utasításait követték.

Előfordult, hogy a miniszterelnök szűkebb körben nyíltan ki is mondta, hogy a magyar politikát kispályának tartja, mert abban rajta kívül csak inasok vannak, és ő az egyetlen mester. Volt, hogy kijelentette azt is, senki másnak nincs olyan távlati gondolkodása a politikában, mint neki, ezért nem is számít arra, hogy a közeljövőben le tudják győzni. Az egyik ilyen beszélgetés résztvevője szerint eközben egyértelművé tette azt is, hogy "amit izgalmasnak tart, az a Putyinnal, Angela Merkellel és az amerikai elnökkel zajló játszmákban való részvétel.

- írta meg cikkében a Direkt36 még 2018-ban.

Akkor Orbán meg volt győződve arról, hogy rendelkezik a megfelelő képességekkel és tudással ahhoz, hogy helyt álljon ebben a nagyhatalmi közegben.

Azt gondolja, ha nem Magyarországra születik, akkor a világ vezetője lenne

- mondta egy forrás a lapnak, aki többször beszélt vele az elmúlt pár évben.