Pünkösd napját ünneplik a keresztények – Apostoli nuncius: a vallásszabadság a legalapvetőbb emberi szabadságjog

Pünkösd napját ünneplik vasárnap a keresztény egyházak. A húsvéti időszakot lezáró ünnepen a keresztények a Szentlélek eljövetelére, az egyház alapítására és az egész világra kiterjedő missziós munka kezdetére emlékeznek.

Fotó: MTI/Kovács Tamás

Az ünnep alkalmából országszerte ünnepi szentmiséket, istentiszteleteket tartanak. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek az esztergomi bazilikában mutat be szentmisét fél 11-kor. Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke 10 órától Budapesten, a Hold utcai templomban hirdet igét. Fabiny Tamás püspök, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke a Svájci Magyar Nyelvű Protestáns Gyülekezetek Szövetségének meghívására a svájci Hasliberg Hohfluh gyülekezetében szolgál igehirdetéssel.

A vallásszabadság a legalapvetőbb emberi szabadságjog

A vallásszabadság a legalapvetőbb emberi szabadságjog, hiszen az ember legbensőjét érinti – mondta Michael Wallace Banach apostoli nuncius a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Michael Wallace Banach a kereszténység európai helyzetéről szólva emlékeztetett: az elmúlt években megszaporodtak és állandóan emelkednek a keresztények elleni gyűlöletbűncselekmények. Ennek okát a nuncius a szekularizálódásban és az igazságtól való félelemben látja.

A keresztény egyházak kimondják az igazságot az emberről és az Istenről, és "az igazság, amelyet mi hirdetünk az emberről, gyakran nagyon is eltér attól az igazságtól, amelyet mások annak gondolnak" – fogalmazott.

A kereszténység nehéz helyzetére a nuncius szerint magyarázat lehet a sokféle kísérlet a keresztény egyházak, a katolikus egyház hitelének csorbítására is. Mindez együttesen hat – mondta.

Hangsúlyozta: a kereszténység megerősítéséhez Európában emlékeztetni kell a vallásszabadság alapelvére. "Ki kell tartanunk amellett, hogy a vallásszabadság a hit megvallásának szabadságát is jelenti, és hogy a hit nyilvános megvallását nem szabad diszkriminatívnak tekinteni akkor sem, ha egy keresztény egyház olyasmit fogalmaz meg, amely nem tetszik az éppen aktuális kurzusnak".

A nuncius Szent II. János Pál pápára hivatkozott, aki szerint ha valaki meg akarja vizsgálni az emberi jogok hőfokát egy országban, akkor elég megnéznie, hogy hogyan gyakorolhatják a vallás szabadságát.

Michael Wallace Banach fontosnak nevezte a párbeszédet is a keresztény és a nem keresztény közösségekkel egyaránt, hogy eljussunk a kölcsönös tisztelethez. Megjegyezte, akit párbeszédre hívunk, az "társunk lesz, vendég lesz az asztalnál". Lehet, hogy nem ízlik neki a felszolgált étel, de ott van a szobában.

Arra kérdésre, hogy mi az európai kereszténységet fenyegető legsúlyosabb veszély, az elvilágiasodás, a muszlim tömegek érkezése Európába vagy a gender-elmélet, a nuncius azt felelte, ezek mind kihívást jelentenek, ugyanakkor az érsek szerint pozitív hatásuk is van, mert arra késztetnek, hogy "mélyebben megismerjük a keresztény tanítást, és megpróbáljuk még érthetőbben kifejteni az embereknek a saját álláspontunkat".

Michael Wallace Banach meglátása szerint ugyanakkor a legnagyobb kihívás a keresztények számára ma az apátia, az érdektelenség. A keresztények viszonylagos békében és anyagi jólétben élnek, ezért nem vállalják fel a kereszténységet, nem foglalkoznak vele. A Biblia utolsó könyvében, az Apokalipszisben, Isten a hét egyház egyikéhez szólva így fogalmaz Nem vagytok sem hidegek, sem melegek, ezért hát kivetlek a számból benneteket – emlékeztetett az érsek-diplomata.

A Vatikánnak – ahogy Ferenc pápa teszi – bátorítani kell a katolikusokat és más keresztény felekezetek híveit is, hogy legyenek hűségesek a keresztény hitükhöz, vegyék komolyan és legyenek rá büszkék, ne féljenek megvallani hitüket és folytassanak párbeszédet másokkal – hangsúlyozta a nuncius.