Az olasz miniszterelnök a nemcsak a háborút, hanem a Kína-politikát illetően is egyértelműen Washington, illetve az EU álláspontját követi – írja a Népszava.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor magyar és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök az EU-tagországok állam- és kormányfőinek brüsszeli csúcstalálkozóján 2022. december 15-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Giorgia Meloni komoly csalódást jelenthetett azoknak az európai jobboldali populistáknak, akik azt remélték, hogy az olasz kormányváltással egy oroszbarát kabinet kerül az Európai Unió egyik legfontosabb államának élére.
Mivel a Kreml sokat veszített vonzerejéből még az európai populisták számára is a háború kirobbantása óta, ezért B tervként ott van számukra a lehetőség, hogy Pekinggel fűzzék szorosabbra a viszonyt.
- írja a lap.
2019 szeptemberében azonban az olasz kormány Kína-barátsága alábbhagyott, ekkor ugyanis felbomlott az M5S és a Liga koalíciója, az Öt Csillag Mozgalom új koalíciós partnere, a balközép Demokrata Párt (PD) hatására az új kabinet már EU és Nyugat-orientált politikát kezdett folytatni, s Washingtonnal sem kívánt ujjat húzni, amely kezdettől fogva figyelmeztetett a Kínával való barátkozás veszélyeire.
Magyarország nem kockázatként vagy fenyegetésként tekint Kínára, hanem olyan államként, amellyel az együttműködés sok hasznot hoz, így az Európai Uniónak is rivalizálás helyett a kölcsönös tiszteletre és előnyökre alapozott kapcsolatokra kellene koncentrálnia
– jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter május végén Brüsszelben.
Meloni hatalomra kerülése előtt sokan úgy gondolták, hogy nem csak Oroszországgal, hanem Kínával is jelentősen javul majd a viszony. Ám egyik jóslat sem vált valóra. Olyannyira nem, hogy Meloni száz százalékban folytatja Draghi Kínával szemben kritikus irányvonalát.
Mi nem látunk semmifajta kockázatot vagy fenyegetést Kínában, mi Kínában olyan országot látunk, amellyel ha normálisan együttműködünk, akkor abból nagyon sok hasznunk származhat
- mondta Szijjártó, aki rámutatott, hogy Kína bruttó hazai terméke (GDP) mostanra meghaladta az EU-ét. Mint mondta, 2010-ben Kína részesedése a világ GDP-jéből még csak 9 százalék volt, míg az EU-é 22 százalék, mára azonban fordult a helyzet különböző okokból, és 18, illetve 17 százalékot mérnek.
Ugyan a lap szerint hivatalosan még azt kommunikálják, hogy nem született meg a végleges döntés. Ennek talán az az oka, hogy a koalíciós partnerek némi ódzkodással szemlélik Meloni Kína-kritikus politikáját és figyelmeztetnek egy esetleges szakítás negatív gazdasági következményeire.
Meloninak nem lesz könnyű kikecmeregnie a helyzetből, hiszen a kilépésnek minden bizonnyal lesznek következményei Kína részéről.
7 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Új hozzászólás