Miközben épp hanyatlik a magyar gazdaság, Nagy Márton ünnepel: "A magyar gazdaság továbbra is egy híd marad"

A KSH szerda reggel kiadott számai azt mutatják, hogy lefelé tart a magyar ipar, de a gazdaságfejlesztési minisztert mintha ez nem hatná meg.

Magyarország gazdasága nyitott, a világ minden részéről várja a beruházókat

- mondta szerdán a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Budapest Peace Forum konferenciáján a gazdaságfejlesztési miniszter.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter beszédet mond a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Budapesti Békefórum nemzetközi konferenciáján 2023. június 7-én. MTI/Soós Lajos

Nagy Márton a fejlődés gyorsításával, a fejlettségi szint emelésével indokolta a tőkebefektetések ösztönzését.

Magyarország közvetítő szerepet tölt be kelet és nyugat, valamint a külföldi és a belföldi vállalatok között, gazdasága a fejlesztéseken és a békés kapcsolatokon alapszik

- tette hozzá.

A tárcavezető szerint a GDP-arányos beruházási ráta és a kivitel az elmúlt évek válságsorozata ellenére is kimagasló, ilyen célokra a kormány továbbra is jelentős támogatásokat biztosít. A beruházási csúcs idén 20 ezer milliárd forint fejlesztési összeggel ismét megdőlhet, és a következő években további növekedés várható, túlnyomó részük ipari beruházásként hasznosulhat. Az ázsiai partnerek aránya egyre jelentősebb, miközben az európai tőke, azon belül a német jelenlét továbbra is hangsúlyos.

A keleti nyitás mellett a Balkán ugyancsak egyre fontosabb a magyar gazdaság számára, akárcsak a már itt tevékenykedő külföldi vállalatok ösztönzése, hogy újabb fejlesztéseket vállaljanak belföldön

- hangsúlyozta.

Nagy Márton különösen a növekedésösztönző, felzárkózást segítő tőkebefektetéseket részesítené előnyben, ezzel együtt sürgette a kutatási, fejlesztési, innovációs (k+f+i) kiadások arányának bővítését a költségvetési kiadásokon belül. A befektetési támogatásoknak se a foglalkoztatás legyen a feltétele mostantól, hiszen Magyarországon ma már szinte nincs munkanélküliség. Sokkal nagyobb szükség volna arra, hogy a magántőke minél nagyobb arányban járuljon hozzá a k+f+i-kiadásokhoz, és segítse a magyar beszállítókat a termelékenységük javításában – fogalmazott.

A tárcavezető előadását úgy zárta, a magyar gazdaság továbbra is egy híd marad, amely nemcsak a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatot teremti meg, hanem a szolgáltatások és az ipar között is. Ugyanakkor Nagy Márton szerint „mindenképpen vannak vertikálisan és horizontálisan is tennivalók”.

A Mol stratégiai tevékenységekért és üzletfejlesztésért felelős ügyvezető igazgatója attól tart, hogy a külső körülmények még sokáig nem kedveznek az európai gazdaságoknak. Bacsa György a rendezvényen megjegyezte, hogy az EU sokat veszíthet az ukrajnai háborún, amelynek még mindig nem látni a végét, de már eddig is jelentősen emelte az energiaköltségeket, és közben az energetikai átállásra szintén óriási összegeket kellene költenie a kontinensnek.

Emin Emrah Danis energetikai szakértő, az isztambuli Moben Consulting tanácsadó alapítója úgy látja, hogy az energiapolitika tervezhetetlenné vált, világszinten felborult a kereslet és kínálat egyensúlya. Európa ebben a helyzetben nem teszi jól, hogy atomerőműveket állít le, földgázzal helyettesíti a szenet, és cseppfolyósított gáz behozatalával fedezné a szükségleteit, miközben továbbra sem képes lemondani az orosz energiahordozókról.

Petr Drulak korábbi cseh külügyminiszter-helyettes, a pilseni West Bohemia Egyetem professzora úgy fogalmazott, hogy az európai vezetők mintha nem látnák tisztán a nemzetközi helyzetet, és csak ártottak az uniós tagállamoknak az Oroszország elleni szankciókkal. A zöld átállás számos feltétele is hiányzik a kontinensen, az EU energiapolitikáját sokkal észszerűbben, gyakorlatiasabban, ideológiamentesen kellene irányítani – tette hozzá.

KSH: 8,3 százalékkal csökkent az ipari termelés áprilisban

Áprilisban az ipari termelés volumene 8,3 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 5,8 százalékkal mérséklődött, a szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás márciushoz mérten 2,5 százalékkal csökkent – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán.

A feldolgozóipari alágak döntő többségében visszaesett a termelés volumene. Csak két alág kibocsátása nőtt: a legnagyobb súlyú járműgyártásé, valamint a villamos berendezés gyártásáé.

A termelés az év első négy hónapjában 4,3 százalékkal kisebb volt, mint 2022 azonos időszakában.

Az ipari termelés áprilisi részletes adatait június 14-én közli második becslése alapján a KSH.