Francis Fukuyama talán az egyik leginkább félreértett kortárs gondolkodója a politikai- és társadalomfilozófiának. Leghíresebb (és leghírhedtebb) műve A történelem vége és az utolsó ember, amelyben a hétköznapi vélekedés szerint az amerikai filozófus amellett érvel, hogy a Szovjetunió összeomlása után a társadalmi berendezkedések között kiütéssel győzött a liberális demokrácia és ezzel véget ért a történelem. Aki azonban végigrágta magát ezen a köteten, az tudja, hogy ez így, ebben a formában nem igaz és Fukuyama nem a liberalizmus diadalát hirdette (inkább csak annak szellemi meghaladhatatlanságát). Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy már ebben a főművének tekintett könyvében is megkérdőjelezi a liberális demokráciára berendezkedő társadalmak hosszú távú fennmaradását, sőt, még olyan jóslat is kiolvasható az 1992-ben megjelent kötetéből, amely szerint a jövőben nagy valószínűséggel nihilista háborút indítanak majd a liberális demokrácia ellen – méghozzá éppen annak saját...

Felhasználói tartalom, A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.