Több kormányzati szereplő és a jegybank ágazati vezetője is megerősítette, hogy számos fontos részletszabály érkezik a nyár folyamán a fenntarthatóságot előtérbe helyező ESG törvény és banki fenntarthatósági és zöld finanszírozási területen. A nagyvállalatok mellett azok beszállítójaként, partnereként dolgozó mintegy 40-50 ezer hazai kkv számára is versenyelőnyt ad az ESG megfelelés – hangzott el a JVSZ ESG Meetup-ján június 13-án a Millenárison.

JVSZ ESG MEETUP: Nyáron több fontos új ESG részletszabály érkezik

A vártnál is jóval több vezető, szakpolitikai szereplő, ESG szakértő és üzleti döntéshozó érdeklődött a JVSZ Economy Brunch – ESG Meetup témái iránt, így közel száz szakember részvételével zajlott le a Joint Venture Szövetség (JVSZ) ESG fókuszú nívós szakmai eseménye a Millenárison. A június 13-án délelőtt tartott konferencián 15 kiemelkedő szakértő 4 előadáson és 3 panelbeszélgetésen keresztül hozta közelebb az érdeklődőkhöz a Fenntarthatósági Jelentéssel (CSRD) és az ESG beszámolóval (ESG tv.) kapcsolatos 2024-es első körös kötelezettek kihívásait és megoldásait. Az eseményt Magyarország legnagyobb üzleti fesztiválja, a Business Fest keretében szervezték meg.

JVSZ ESG MEETUP: Nyáron több fontos új ESG részletszabály érkezik

Dr. Túri Anikó, a Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára nyitóelőadásában a szakma nagy megelégedésére bejelentette, hogy

nyáron társadalmi egyeztetésre bocsátják a hazai ESG törvényhez kapcsolódóan a miniszteri-, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához (SZTFH) kapcsolódó és más ESG végrehajtási rendeleteket.

Az államtitkár szerint a rendezvényen megjelentek nagy száma is mutatja, hogy az ESG „reputációs faktora” erős, az ESG beszámolásra kötelezett nagyobb cégek már korábban is közzétettek adatokat, hogy partnereik és fogyasztóik igényeit kielégítsék. Ez azonban most fokozatosan kötelezettséggé is válik. Továbbá az EU 2024 végéig központi felügyelet alá vonja a nagy hitelminősítő intézményekhez hasonlóan működő nemzetközi ESG minősítőket, illetve a hazai szabályozás is kiterjed majd rájuk. Így például a minősített cégeket kötelező lesz értesíteniük és megadni a lehetőséget a róluk készült minősítés észrevételezésére.

Lényeges az is, hogy itthon a fenntarthatósági jelentés (amely a CSRD irányelven alapul) könyvvizsgálói bizonyossági véleménnyel együtt a számviteli törvény részévé válik.

A másik fontos dokumentum az ESG beszámoló lesz, amelyet a SZTFH-hoz kell majd benyújtani.

Bár a nagyobb (első körben a tőzsdei) cégeknek kötelező lesz az ESG átvilágítások elvégzése és kockázatkezelési rendszerek bevezetése, ebben a kezdeti két évben inkább tanácsadóként, segítőként lesz jelen a szabályozó. A cél, hogy az ESG szabályrendszerek által a magyar vállalatok és beszállítóik versenyképessége erősödjön.

A Fenntarthatósági jelentés és hitelesítésének gyakorlati kérdéseit (CSRD) egy szakmai konzultációs kerekasztal beszélgetés keretében, Bartalos Éva, a MOL Csoport ESG koordinációs vezetőjének moderálása mellett három szakértő részletezte. Pókos Gergely, az OTP Bank Nyrt. Zöld Program Iroda ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az ESG szempontokat a jelentéstételtől függetlenül is végig kell gondolni; valós jelentésre van szükség, valamint érdemi cselekvési terveket kell felállítani.

Réthy Róbert, a Richter Gedeon Nyrt. IR és ESG vezetője kifejtette, hogy

jelenleg a legfontosabb vállalati cél az úgynevezett kettős lényegességi vizsgálat és az átvilágítás.

Ezt követi az átalakulási terv kimunkálása, a dekarbonizációs célok meghatározása. A tőzsdei vállalat évek óta fókuszál erre a területre, és mivel nagy külső befektetői nyomás is tapasztalható ezen a területen, ezért minden vállalatnál jelenleg napirenden van az ESG stratégiák megújítása és kibővítése. A beszélgetésben részt vett Tolnai Krisztián Ádám, a Pénzügyminisztérium, Számviteli és Közfelügyeleti Főosztály, Könyvvizsgálói Hatósági Osztályának osztályvezetője, aki fontos szakmai háttérinformációkkal szolgált. Az ESG szempontokat auditáló könyvvizsgálók jelenleg tréningen vesznek részt, ősszel vizsgáznak, hogy a legújabb szabályok szerint megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek a fenntarthatósági jelentések szakszerű vizsgálata során. Idén kivételesen a fenntarthatósági jelentéstételre kötelezett vállalati körnél nem a közgyűlés, hanem az igazgatóság választhat könyvvizsgálót, ám 2025-től a közgyűlés fogja majd e könyvvizsgálókat kinevezni. Fontos, hogy mérőpontok és minőségellenőrzési pontok álljanak rendelkezésre a könyvvizsgálók számára, ám Tolnai Krisztián Ádám is megerősítette:

az első 1-2 évben a cégekkel szemben elsősorban tanácsadói szerepet tölt be a szabályozó, nem bírságolnak.

A következő hónapokban várható workshop-okon kell tisztázni számtalan részletkérdést, hogy az ESG megfelelés is gördülékenyebb legyen.

A hazai ESG törvény az SZTFH-t jelölte ki ESG hatóságnak. Molnár Csaba Gábor, a Hatóság ESG igazgatójának előadásából megtudhattuk, hogy az ESG (Environmental / Social / Governance) mozaikszó egy olyan gazdasági ernyőfogalom, amelynek célja, hogy az egyes gazdálkodó szervezetek tevékenysége fenntarthatósági szempontok alapján is komparatív módon és objektíven vizsgálható legyen, így a velük kapcsolatba kerülő különféle szereplők is teljesebb képpel rendelkezzenek a szervezetről és annak tevékenységéről.

Egy idei felmérés eredményei alapján a lakosság töredéke hallott az ESG témáról, de a válaszadók többsége (95%) szerint fontos, hogy a vállalat, aminek termékeit vagy szolgáltatásait igénybe veszi, felelősséggel működjön, vagyis csökkentse a káros környezeti hatásokat.

A hazai ESG törvény célja, hogy az európai uniós és a tagállamok jogalkotására reflektálva támogassa a magyar vállalatok versenyképességét, csökkentse a külső szereplők fokozódó információs igényét, az ESG adatszolgáltatásra és minősítésre való felkészülést segítve pedig biztosítsa a kiszámítható gazdasági tervezésüket. Idén az ESG adatszolgáltatást önként, vagy szerződésben vállaló szervezeteket, 2025-ben a bizonyos feltételeknek megfelelő, tőzsdén jegyzett nagyvállalkozásokat, 2026-ban pedig a meghatározott feltételeket teljesítő nagyvállalkozásokat érinti a szabályozás. A tőzsdén jegyzett kis- és középvállalkozásoknak 2027-től kell beszámolót készíteniük. A vállalati érintettek mellett a törvény kitér a vállalatokkal szembeni elvárások részletezésére, definiálja a szakmai érintettek körét, illetve részletezi a velük szembeni elvárásokat.

Az SZTFH felel az ESG adatszolgáltatási kötelezettségek szabályozásáért, a közreműködő szereplők akkreditációjáért és nyilvántartásáért, illetve az elektronikus felületek működtetéséért is. A Hatóság a vállalati adminisztrációs terhek csökkentését az adatszolgáltatásra, valamint az alkalmazandó kérdőívre vonatkozó fejlesztések segítségével valósítja meg. Emellett a vállalati versenyképesség növelése érdekében különböző szolgáltatásokat és támogatásokat nyújt. A Hatóság idei feladatai közé tartozik a vállalati kötelezettségekre vonatkozó részletek kidolgozása, a közreműködői részletszabályok és követelményeinek, valamint a digitális állami szolgáltatások (ESG menedzsmentplatform, hitelesített támogatásmenedzsment központ működéséről szóló rendeletek) kialakítása.

Az ESG törvény, így a Hatóság célja is egyértelműen az, hogy támogassa a magyar vállalatok versenyképességét, az ESG adatszolgáltatásra és minősítésre való felkészülést támogatva pedig biztosítsa a kiszámítható gazdasági tervezésüket.

Az ESG Beszámoló és az ESG minimumkövetelmények gyakorlati összefüggéseit taglaló szakmai kerekasztal beszélgetést Dobos Balázs, a Makronóm Intézet szakmai igazgatója moderálta. Molnár Csaba Gábor, az SZTFH ESG igazgatója e beszélgetés során is megerősítette: a jogalkotó fő célja a 2023 végén elfogadott ESG törvénnyel az volt, hogy ne az történjen a gazdaságban, mint a GDPR adatvédelmi szabályok hirtelen bevezetésekor. Akkor ugyanis mindenki az utolsó pillanatban kapcsolt. Az ESG esetében nem a „nulláról indult” a piac, hiszen az elmúlt 4-5 évben az elkötelezett ESG fogyasztói és beszállítói attitűdök, elvárások piaci szinten is megmutatkoztak. Így hát az ESG-nek nem csak szükséges rossznak kell lennie, hanem a fenntarthatósági fordulat elérésére kell törekednie közép- és hosszú távon, méghozzá átlátható módon. A jogalkotó pedig szabályozza a tanácsadói és tanúsítói piacot, közhiteles nyilvántartást vezet a minősítőkről, és ellenőrzi a cégek és tanácsadók tevékenységét. Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében egy egyablakos állami ügyintézési platformot hoznak létre, ahol a most véglegesítés alatt álló, szabályozott adattartalmú ESG kérdőív struktúrája online is elérhető és kitölthető, valamint a hivatal webes kalkulátorokkal is segít.

Bartalos Éva, a MOL-Csoport ESG koordinációs vezetője kifejtette, hogy a nemzetközi olajipari csoportban az értéklánc és a beszállítói lánc átvilágítása rengeteg, több mint 10 ezer hazai és külföldi beszállítót érint. A bevezetés fokozatossága ezért a MOL számára is előnyös, többek közt versenyelőnyt jelent. Külön ESG csapat működik már közel két éve a MOL-nál. Jó ideje elkezdték a környezeti hatások felmérését, bár nem a most elfogadott CS3D irányelv új elvárásai szerint, de legalább elindult a munka. Az optimalizációs pontokat keresik, és fontos a széles körű beszállítói kapcsolatok fenntartása. A beszállítók számára pedig edukációs és információs rendszereket hoznak létre. Egyelőre nagy kihívás, hogy a nemzetközi minősítők sok különböző adatot kérnek, különböző fókuszokkal, de az itthon elindult sztenderdizálási folyamat nagyon előnyös.

Az MVM ESG vezetője, Bozsik Balázs szerint az előttünk álló energia átálláshoz, azaz a zöld átmenethez nagy arányú beruházások szükségesek, amit a Csoportnak finanszírozni kell. Ehhez azonban jó hitel- és ESG minősítés is szükséges. Az MVM-nél működő holding struktúra komplex és több mint 30 tagvállalat van, amely a CSRD alatt fenntarthatósági jelentés kötelezett önállóan is. A Csoport szintű beszámolók már így is több száz oldalasak, és egyre gyorsabban kell rendelkezésre álljon az ESG adat is. A munkafolyamatokat így digitalizálni kell, de semmilyen előre fejlesztett tökéletes szoftvermegoldás nem létezik erre, hiszen a szabályok is jelenleg véglegesednek. Nagy kihívás lesz így a folyamat- és munkaszervezés is minden nagyvállalat számára.

A beszélgetésben részt vett Dr. Csorbai Hajnalka, az OPTEN stratégiai igazgatója, aki megnyugtatta az aggódó nagyvállalatokat, hogy

lesznek sztenderdek, ám ettől még előfordulhat, hogy a már egyszer bekért ESG válaszokat, adatokat, eltérő struktúrában újra meg kell adni, ám ezt az adatszolgáltatást a kkv-k jelentős kellemetlenségként élik meg.

Ezért hasznos lenne minden ágazat és cégméret esetén specifikusan, csak a legszükségesebb ESG kérdéssort kialakítani és sztenderdizálni. Erre a felvetésre Molnár Csaba Gábor, az SZTFH ESG igazgatója megjegyezte, hogy éppen ilyen irányú munka folyik most a hatóságnál.

A megengedő és előrelátó, valamint a felkészülésre fókuszáló hazai ESG szabályozás dacára Magyarországon a nagyvállalati szinten ma sincs elég ESG szakértő

– hívta fel a figyelmet Csorbai Hajnalka.

JVSZ ESG MEETUP: Nyáron több fontos új ESG részletszabály érkezik

Az Opten stratégiai igazgatója szerint ma körülbelül 40-50 ezer hazai kkv érintett érdemben az ESG-ben. A maradék 400 ezer kisvállalkozást egyelőre direktben nem érinti a jogi ESG-megfelelés, de hosszabb távon nekik is fontos lesz az edukáció, hiszen az ő ügyfeleik, partnereik is előbb-utóbb kíváncsiak lesznek arra, hogy az adott szállítójuk, szolgáltatójuk mennyire környezettudatos, illetve milyen társadalmi felelősséget vállal.

Szabados Richárd, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) ügyvezető igazgatója előadásában ismertette, hogy az MGFÜ egy konzultáció-sorozat keretében mérte fel a piaci szereplők véleményét az állam szerepéről az ESG felkészültség terén.

A nagyvállalatoknál is kihívás a humán erőforrás biztosítása az ESG megfelelés teljesítéséhez, a kkv-szint pedig általában nincs tisztában azzal, hogyan álljon neki a fenntarthatóság kezelésének.

A továbblépéshez a legfontosabb az ESG stratégiaalkotás és annak évről-évre történő folyamatos fejlesztése. A nagyvállalatok általában elkészítik a stratégiájukat, és elvárják a beszállítóktól, hogy igazodjanak hozzá, ezért a kkv-knak nem kell a nulláról felépíteniük azt.

A zöld hitelek kihelyezésének gyakran gátja, hogy a legtöbb vállalkozásnál nincs olyan adat, amire építeni lehet. A konzultáció eredményeiből kiderül, hogy a piaci szereplők elvárása az állam felé a közérthető kommunikáció, a szemléletformálás, a képzés és a tanácsadás támogatása. Szabados Richárd kifejtette, hogy az ESG törvényben a vállalkozások kötelezettségei közé tartozik a kockázati rendszer létrehozása, a belső felelősségvállalási rendszer kialakítása, a rendszeres kockázatelemzés- és kezelés, az ESG adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése, valamint a közvetlen szállítók nyilatkoztatása a felmerülő kockázatok tekintetében.

Az MGFÜ feladata az ESG törvényhez kapcsolódóan a kkv-k felkészítését, fejlesztését célzó támogatási programok indítása, ESG szemléletformáló és tanácsadási szolgáltatások biztosítása. A kkv-k szemléletformálásának középpontjában szemléletformáló kampányok szervezése, az ESG tematizálása, valamint szakmai kezdeményezések, valamint képzések biztosítása áll. Az Ügynökség akkreditálja 2024 második félévétől a hazai ESG tanácsadókat oktató intézményeket azzal a céllal, hogy hozzáértő, képzett tanácsadók, valamint tanácsadó cégek legyenek elérhetőek. Az ESG tanácsadók lesznek ugyanis azok, akik az ESG törvény követelményeinek való teljes megfelelésben segítséget tudnak majd nyújtani a vállalkozásoknak.

Szabados Richárd felhívta a figyelmet a VALI.HU Vállalkozói Információs portálra, amelynek célja a vállalkozások számára gyors, hiteles és személyre szabott információk biztosítása az őket leginkább érdeklő témakörökben. A VALI.HU állandó szolgáltatásai között immár elérhető a fenntarthatósági aloldal is, mely a vállalkozások figyelmébe ajánlja az ESG-vel kapcsolatos tudnivalókat, szemléletformáló programokat, finanszírozási termékeket, valamint az oldalon megtalálhatóak a minősített szakértők is.

Az MNB 2024. évi zöld finanszírozásra vonatkozó ajánlásairól, kitekintéssel az ESG tv. kapcsolódó vonatkozásaira Holczinger Norbert, az MNB Fenntartható Pénzügyek Főosztályának főosztályvezetője tartott előadást. A szakértő elárulta, hogy MNB frissített ESG minimum ajánlásainak elkészítése a vártnál hosszabb időt vesz igénybe, de a nyár folyamán már kiadható lesz az új, jelentősen módosított MNB-s ESG irányelv-csomag.

Az MNB szakértője elmondta azt is, hogy eközben a zöld finanszírozási piac is növekszik: 2023 végén 880 milliárd forintnyi zöld hitelt folyósítottak. Ez a növekedés a vállalati hitelezés erősödésének motorja, a teljes vállalati hitelezés növekedésének 75%-át a zöld hitelezés tette ki, miközben a teljes vállalati hitelpiac csak egy számjeggyel nőtt.

Megújuló energiatermelés mellett a fenntartható ingatlanok finanszírozása is megjelent és 2023-ban a Magyarországon kibocsátott kötvények értéke szerint 86% zöld kötvénynek számított.

Suba Levente, a K&H Bank Zrt. fenntarthatósági programvezetője moderálta azt a szakmai kerekasztalt, amelynek a témája A zöld banki finanszírozás gyakorlati kihívásai voltak, illetve az MNB zöld ajánlása a banki ESG ügyfelek behatárolásáról szólt. Szabados Richárd, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a voucher program keretében a vállalkozások akár ESG tanácsadókat is igénybe vehetnek az EU-s támogatásból. Illetve a GINOP lehetőséget biztosít kamatmentes beruházások tető alá hozására, például energiahatékonysági projektek esetén.

Bolyán Róbert, az UniCredit Bank ESG igazgatója szerint az ESG nem a jövő, hanem már a jelen kérdése. Az adatgyűjtő kérdőív nem fedi le a banki kockázatkezelési kérdéseket, ezért várják, hogy az MNB mit fed le, és mit nem a kereskedelmi banki kockázatkezelés oldaláról. Az ESG-t és a kockázati szempontokat is kezelni kell.

Szege György, az MBH Bank ESG vezetője hozzátette, hogy jelenleg az ESG adatkezelésre, az adatok tárolásra és felhasználásra készítik elő banki rendszereiket, figyelik és várják a részletszabályokat. A zöld finanszírozások kapcsán még minden oldalon szükség van edukációra, mert az sem egységes magyar és uniós szinten, hogy pontosan mi számít zöld finanszírozásnak. Az MBH ugyanakkor a Fenntartható Jövő Bankja programja keretében célul tűzte, hogy megduplázza a zöldhitel állományát: a jelenlegi 4%-ról 8%-ra emeli a hiteleken belül.

JVSZ ESG MEETUP: Nyáron több fontos új ESG részletszabály érkezik

Lukács Ákos, az EY Klímaváltozási és Fenntarthatósági partnere, aki a JVSZ Fenntarthatósági és Klímaváltozás Szakmai Fórumának elnökeként zárta a konferenciát, elmondta:

A JVSZ eseményének (és az ehhez hasonló fórumok) népszerűsége egyértelműen jelzi, hogy számos nyitott kérdés forog jelenleg az érintettek fejében arról, hogy mit, mikor és hogyan kell jelenteni, milyen uniós és hazai kötelezettségeknek kell eleget tenni. A piaci visszajelzésekből látjuk, hogy a CSRD-irányelv és az ESG törvény szerinti vállalati kötelezettek köre érzi a nyomást, de még bizonytalan a feladatokat illetően és számít az iránymutatásra a fenntarthatósági célok teljesítésében az adatgyűjtés- és szolgáltatás, a technológiai beruházások és a szervezeti átalakítások terén. A nagyvállalati kérdőívezés le fog csordulni a kkv-kra; számukra különösen fontos lesz az edukáció: milyen ESG-elvárásoknak kell megfelelni, mit vár el a megrendelő, milyen uniós vagy állami támogatásra számíthat, milyen zöld finanszírozási lehetőségeket tud igénybe venni.

Mindamellett, hogy uniós és állami jogszabályi kötelezettségek teljesítéséről van szó, fontos megemlíteni, hogy hosszú távon azok a vállalatok és szervezetek fognak sikeresen helytállni, amelyek nemcsak feladatként, hanem üzleti lehetőségként tekintenek a fenntartható működésre való átállásra. Ez egy szemléletváltást is igényel és a magabiztos és egyértelmű vezetői támogatás szilárd alapokra tudja helyezni a szervezeten belüli egyetértést és elköteleződést a fenntarthatósági kezdeményezések megvalósítása felé.

Az esemény partnerei:

Főtámogatók: Foxconn csoport, Frame Group

Együttműködő partnerek: BusinessFest, Makronóm Intézet

A JVSZ aktuális szakmai eseményei megtalálhatóak a Szövetség honlapján, valamint social média felületein: Facebook, LinkedIn

JVSZ ESG MEETUP: Nyáron több fontos új ESG részletszabály érkezik

A Joint Venture Szövetségről

A hazai és nemzetközi hátterű mikro-, kis-, közép- és nagyvállalatokat tömörítő Joint Venture Szövetség közel 40 éve segíti tagvállalatainak magyarországi működését. Céljuk nem csupán a tagvállalatok támogatása és érdekképviselete, hanem a magyar gazdaság versenyképességének növelése, fenntartható fejlődésének támogatása, valamint az innováció kultúrájának megismertetése és népszerűsítése a Magyarországon működő vállalatok körében.

A megújuló elnökség és ügyvezetés további kitűzött feladatai között szerepel a tagvállalatok digitalizációs fejlődésének támogatása, a zöld és fenntartható működésre történő átalakítás segítése, az Európai Uniós programok még hatékonyabb felhasználásának elérése, a generációváltás szakmai és gazdasági támogatása, tudásmegosztás a nagy-, közép-, és kisvállalatok között, az etikus üzleti kultúra megteremtése, valamint a mindenkori kormánnyal való együttműködés erősítése a tagvállalatok munkájának támogatása érdekében.

1 hozzászólásarrow_drop_down_circle

Dr. Proktor
Ugyanilyen nagy elvárás előzte meg az ISO szabványoknak való megfeleltetést, ami az idők folyamán valakiknek nagy üzlet volt, a vállalatoknak nagy szívás és gyakorlatilag nincs értelme csak astratégiai iparágakban!
A GMP ( Good Manufacturing Practice) sokkal többet ér és nem papírtologatásról szól hanem tényleg a minőségről és nem csak annak bizonygatásáról...
Az ESG is csak ködlapátolás lesz, az erre szakosodott tanácsadók hízlalására!

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.

További ajánlatok