A MNB felügyelőbizottsága tulajdonképpen pazarlással vádolja a jegybank vezetését. Pontosabban: jelentős túlköltekezéssel. Sőt, szerintük törvénysértőnek minősíthetők a Magyar Nemzeti Bank alelnöke hatáskörének a kiüresítését célzó lépések. Matolcsy pedig keveset dolgozik, amit úgy írtak körül: Matolcsy György MNB-elnök csak ritkán jelent meg üléseiken.

Saját felügyelőbizottsága bírálja a Magyar Nemzeti Bankot, illetve elnökét – írta a 24.hu . Az Országgyűlésnek benyújtott jelentésében a Papcsák Ferenc által vezetett testület több krititkát is megfogalmazott, jelezve, több olyan észrevételt is tettek az eltelt időszakban, melyek nem találtak meghallgatásra. Ezek közé sorolják, hogy törvénysértőnek minősíthetők a Magyar Nemzeti Bank alelnöke hatáskörének a kiüresítését célzó lépések. Nehezményezték, hogy Matolcsy György MNB-elnök csak ritkán jelent meg üléseiken, a vizsgálatvezető taggal a kapcsolattartást beosztottaira ruházta, és többszöri megkeresésüket is figyelmen kívül hagyta.

Nagy baj van a legfontosabb magyar banknál – Belülről jött a súlyos kritika: túlköltekezés, törvénysértés

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke beszédet mond a BÉT (Budapesti Értéktőzsde) Legek díjátadó gáláján, amelyen 25 kategóriában díjazták a kimagasló teljesítményt nyújtó tőkepiaci szereplőket az MNB Budai Központjában 2024. február 29-én. MTI/Purger Tamás

A testület jelentésében többször is kiemeli, hogy a jegybanknak csökkentenie kellene működési költségeit. Azok ugyanis 2019 kivételével minden évben az inflációt meghaladó mértékben nőttek az elmúlt évtizedben. Az átlagos költségnövekedés az elmúlt öt évben évi 14 százalékos volt, így a működés költségei öt év alatt megduplázódtak. 

Többször felhívták a figyelmet a fegyelmezett, takarékos gazdálkodás fontosságára, de az ezzel kapcsolatos elvárások nem érvényesültek a jegybanki működésben.  A Magyar Nemzeti Bankban 2017 óta bértömeg-gazdálkodás folyik, a bértömegkereteket évente igazgatósági határozat rögzíti. 2023-ban hozzávetőlegesen 1600 ember személyi jellegű ráfordításaira 38 milliárd 43 millió forinttal terveztek, ami 17 százalékkal haladta meg az előző évi költségeket.

Végül a tervet 3,2 százalékkal túllépve, 39 274 milliót fordítottak személyi jellegű kifizetésekre, tehát a tényleges költségekben 21 százalékos növekedés történt. Egy évvel korábban szintén jelentősen, 17 százalékkal emelkedtek ezek a költségek. Félmilliárdos túlköltést okozott az évközepi béremelés.

Hasonló nagyságrendű többletterhet okozott a balatonakarattyai üdülő vártnál nagyobb kihasználtsága, a reprezentációs túlköltés, hiába jelezték mind a létszám, mind a személyi jellegű ráfordítások növekedését.

Az írták, akritikákat és véleményeket a jegybank a végleges terv elkészítésekor nem vette figyelembe. A beszámolóból az is kiderül, hogy hiába kérték a jegybank kizárólagos és többségi tulajdonában álló leányvállalatok közvetlen ellenőrzési jogát, az MNB jogértelmezése szerint erre a hatályos törvények alapján korlátozottan van lehetőségük, ezért jogszabálymódosítást kezdeményeztek.

Az MNB az alábbi közleményt adta ki, amit változtatás nélkül közlünk: 

Reagálás az MNB felügyelőbizottságának Éves jelentésével kapcsolatos cikkekre

 A Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának tegnap megjelent Éves jelentésével kapcsolatban számos valótlan értelmezés és félrevezető állítást jelent meg, ezért a jegybank alábbi reakciót adja.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezető testületei – ideértve – a felügyelőbizottságot (FB) is elítélik azokat a téves értelmezéseket, amelyek a felügyelőbizottság tegnapi napon megjelent Éves jelentésén (Jelentés) alapulnak. A megjelent hírek általánosan mutatnak be egy-egy olyan állítást a Jelentésből, melyek vagy nem tükrözik a felügyelőbizottsági testület egységes álláspontját, vagy a Jelentésben szereplő pozitív megállapítások mellőzésével, a szövegkörnyezetből kiragadva tesznek olyan megállapításokat, melyek alkalmasak az olvasók megtévesztésére.

Az MNB-törvény értelmében a felügyelőbizottság feladata az MNB folyamatos tulajdonosi ellenőrzése és az MNB belső ellenőrzési szervezetének irányítása.

Az FB a hatáskörébe tartozó ügyekben folyamatosan tájékozódik az MNB működésével kapcsolatos döntésekről és azok hátteréről, emellett módja van az ülései közötti időszakban a halaszthatatlan ügyekben azonnali felvilágosítást kérni, és az MNB vezetőivel kapcsolatba lépni, majd ezek megállapításairól véleményt formálni, kritikát megfogalmazni. Az FB jelentése is kiemeli ugyanakkor, hogy „az MNB − eleget téve a jogszabályban foglalt kötelezettségeinek − negyedévente beszámolt az ügyvezetésről és az MNB vagyoni helyzetéről, amelynek keretében megküldte a felügyelőbizottság részére az aktuális negyedévben hozott, a felügyelőbizottság feladatkörét érintő igazgatósági határozatokat, melyek – a vonatkozó előterjesztésekkel egyetemben – a tagok rendelkezésére álltak.”

A megjelent hírekkel ellentétben a jegybank elnöke számos esetben személyesen (például a legutóbbi Balatonakarattyán tartott, kihelyezett felügyelőbizottsági ülésen is), vagy az adott kérdéskörben érintett, teljes kompetenciával rendelkező helyettese révén minden esetben képviselte magát az FB ülésein.

A jegybank egyik alelnökének hatáskörére vonatkozó állítás is félreértelmezésen alapul, hiszen a jelentésnek ezen része nem az FB testületének, csupán egyetlen FB tagnak a véleményét tükrözi. A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény alapján a jegybank igazgatósága (melynek valamennyi alelnök a tagja) maga határozhatja meg a szervezeti felépítést, valamint az ehhez rendelt feladatköröket. Az MNB munkaszervezete folyamatosan fejlődő, a jogszabályi változásokhoz igazodóan módosuló struktúra, amelyben a – jellemzően funkciók szerinti – munkamegosztás a szervezet tagolásának alapja. Valamennyi alelnök felelősségi körébe tartozik a jegybanktörvény szerint alapvető feladatokat ellátó és nemzetgazdasági szempontból kiemelt terület, mindamellett, hogy az alelnökök az Igazgatóság, a Pénzügyi Stabilitási Tanács és Magyar Nemzeti Bank legfőbb döntéshozó szervének, a Monetáris Tanácsnak is a tagjai.

A működési költségekre vonatkozó kritikákkal kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy a világ szinte valamennyi jegybankja rendkívüli közegben működik 2020 óta, hiszen először a világjárvány kezeléséhez, majd a világpiaci és geopolitikai feszültségek nyomán kialakult inflációs helyzetre kellett hatékony megoldásokat találniuk.

A jegybank büszke arra, hogy a magyar gazdaság legkiemelkedőbb szakembergárdájának köszönhetően olyan gyors és hatékony programokat dolgozott ki, melyek segítségével a magyar gazdaság – európai viszonylatban is – kivételesen gyors helyreállását sikerült elérni. Felesleges és szándékos torzítás a jegybank bértömeggazdálkodásával kapcsolatos adatok értelmezése is, hiszen a tavalyi évet leszámítva nem csak a jegybankban, hanem mind a teljes nemzetgazdaságban, mind pedig azon belül az MNB munkaerőpiaci versenykörnyezetének tekinthető pénzügyi szektorban is az inflációt olykor messze meghaladó bérnövekedés volt jellemző. Ezzel kapcsolatban számos sajtóorgánum csak az FB jelentésének töredékét mutatta be, nem téve említést a 2023 decemberében bemutatott megtakarítási terv FB által is elismert eredményeiről.

Szintén félrevezető az az állítás, hogy a felügyelőbizottság hiába kérte a jegybank kizárólagos és többségi tulajdonában álló leányvállalatok közvetlen ellenőrzési jogát. A valóság ezzel szemben az, hogy a felügyelőbizottság hatáskörének az MNB leányvállalatai közvetlen ellenőrzésére vonatkozó, hivatkozott korlátja nem az MNB jogértelmezésén alapul. A tulajdonos Magyar Államot képviselő miniszter vezette Pénzügyminisztérium – az Európai Központi Bank véleményének figyelembevételével – maga készített tervezetet a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény ilyen irányú módosítására, azonban ennek elfogadásának hiányában egyelőre nincs rá jogi lehetőség.

Az MNB Balatonakarattyai Oktatási és Konferenciaközpontjának „vártnál nagyobb kihasználtságával” kapcsolatos kritika nem helytálló annak fényében, hogy az MNB mindig egyértelművé tette, hogy a saját dolgozóinak továbbképzési helyszínéül, illetve a jegybank szakmai rendezvényeinek otthonául szolgáló területnek eleve teljes körű kihasználására törekedett. A jegybank azzal a céllal kezdte meg az addig üresen álló terület rehabilitálását, hogy az oktatási központként, a hazai és nemzetközi-, pénzügyi, gazdasági és tudományos konferenciák, valamint a jegybank munkavállalóinak szóló workshopok, képzések és kihelyezett tárgyalások helyszíneként éledjen újjá. A komplexum ezt a feladatát maximálisan el is látja.

Az MNB mindig teljes mértékben eleget tett a törvényi előírások szerinti tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettségeinek, és továbbra is híve a teljes transzparenciának, ezért ahogy eddig is, ezután is minden, az MNB Felügyelőbizottságától érkező észrevétellel, javaslattal érdemben foglalkozik és mérlegel a működésével kapcsolatos döntései meghozatalakor. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a korábbi évekhez hasonlóan FB ellenszavazat nélkül fogadta el az MNB 2023-as évre vonatkozó beszámolóit és egyértelmű megállapítást tett: „a jegybank 2023-ban törvényesen és szabályosan végezte tevékenységét”.

Forrás: 24.hu

6 hozzászólásarrow_drop_down_circle

balos
Most az ökör nyakába varrják álom-háztartásának a híányát is a kultúrhás ner-kurvák!
balos
Most az ökör nyakába varrják álom-háztartásának a híányát is a kultúrhás ner-kurvák!
Kapanyél
@balos: Mégis mire számított!? Az elmúlt időben rendszeresen kritizálta ártunk és kurmányunk jobbnál-jobb döntéseit!
balos
@Kapanyél: Lopni csak az ökörnek nem szabad!A ner kurvák még gyilkolhatnak is,ha kedvük szottyan!Lásd a létrás ember esete a bécsi-bácsival!
szaboria1
Kis az a Papcsák Ferenc a ki a jelentést írta FIDESZ! Erről ennyit. Orbán már évek óta szeretné rátenni a kezét a független MNB.re.

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.