A XVI. század végén, Terumoto földesúr várkastélyt építtetett Honsú fősziget nyugati részén, egy település közelében. A településből város fejlődött, melyet a várkastélyról neveztek el Hirosimának. A második világháború kezdetén, Hirosima mintegy 350 ezer lakossal büszkélkedhetett. A háború végén az Egyesült Államok légiereje atombombát dobott a városra, melynek következtében a lakosságnak körülbelül a 70 százaléka életét vesztette. 1945. augusztus 6-án, a fedélzeti óra szerint, reggel 8 óra 15 perc 3 másodperckor, Paul W. Tibbets ezredes, az Enola Gay nevű repülőgép parancsnoka, Hirosima felett repülve, kioldotta a négy tonnás atombombát. A robbanást vakító tűzgömb, majd lökéshullámok kísérték. Hozzávetőlegesen 140 ezer ember azonnal életét vesztette. Az elkövetkező néhány hónapban százezernél is több ember hunyt el, égési sérülések, törések, szervi traumák és radioaktív sugárzás következtében. A mai napig szakértők ezrei vitáznak azon, hogy milyen okok vezettek az atombomba bevetéséhez. Az indokok között felbukkan a Pearl Harbor elleni japán támadás miatti bosszú, Japán megadásra kényszerítése, egy új fegyver éles bevetése, afféle termékbemutatóként a leendő megrendelők számára, és még tucatnyi egyéb elmélet. Hirosimában 1947 óta, háromnapos békeünnepséget tartanak, megemlékezvén az áldozatokra, és egy tettre, mely azóta is árnyékot vet a történelemre. A kezdetektől erőteljes kormánytámogatással építették újjá a lerombolt várost, melynek tizenöt évre volt szüksége ahhoz, hogy lakossága létszáma elérje azt a lélekszámot, mellyel a bomba felrobbanása előtti másodpercben rendelkezett. A bomba kifejlesztésén dolgozó tudósok közül számosan elszörnyülködve tekintettek gyermekükre a tesztrobbantások során. Petíciót nyújtottak be az Egyesült Államok kormányának, melyben kérték, hogy ezt a rettenetes fegyvert soha ne vessék be emberek ellen. Hirosima hírét kétségbeesve, többen könnyek közepette fogadták. Szilárd Leó a következő javaslattal állt elő, alig három hónappal az atombomba bevetése előtt: „Ne használják az atomfegyvert emberek ellen! Ha okvetlenül szükséges, mutassák meg a japánoknak: robbantsák fel 10 km magasan, éjszaka, Tokió felett, hogy mindenki láthassa a szörnyű erejét, de senkinek a haja szála se görbüljön meg!”. L. Ron Hubbard, a Szcientológia Egyház alapítója, hasonló véleményen volt, ám ő a tesztrobbantásokon való japán részvételt is elegendőnek tartotta volna. L. Ron Hubbard tagja volt az első évfolyamnak, amelynek atomfizikát oktattak az egyetemen. Olyan fontosságot tulajdonított a nukleáris arzenál leszerelésének és a sugárvédelemnek, hogy két teljes kongresszust szervezett a tárgykörről, valamint egy tudóstársával könyvet írt a témáról. 1961. október 30-án, Novaja Zemlja szigetén, moszkvai idő szerint 11 óra 32 perckor, a Szovjetunió végrehajtott egy tesztrobbantást. A teszt során felrobbantott hidrogénbomba 4000-szer erősebb volt, mint az a bomba, melyet tizenhat évvel korábban Hirosimára ledobtak. Figyeljünk oda a világra. Hirosima üzenete máig nem vesztette el aktualitását.

Forrás: cikkcakk.com
Feltöltő: Pista
Felhasználói tartalom, A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.