Maga sem érti, hogyan élte túl a vérengzést – mondta Laurent Léger, a Charlie Hebdo francia szatirikus lap egyik újságírója, aki jelen volt azon a szerkesztőségi értekezleten, amelynek legtöbb résztvevőjét hidegvérrel kivégezte szerdán két fegyveres.
Az újságíró egy asztal alá bújt el. "Először azt hittük, petárdák robbannak. Aztán lépéseket hallottunk. Még mindig azt kérdezem magamról, hogyan úsztam meg" – mondta az újságíró csütörtök este a France Info hírrádiónak adott interjúban.
Azt is elmondta, hogy eleinte senki nem értette, mi történik. Miután a szerkesztőségben az újságírók mindig viccelődtek egymással, tényleg azt hitték a szerkesztőségi ülés tagjai, hogy a többiek a folyosón petárdáznak. "Egy pillanatig villanást láttam. Akkor megértettem, hogy ez nem vicc".
"Kinyílt az ajtó. Egy pacák Allah Akbárt kiáltva berontott. A GIGN (csendőrségi különalakulat) vagy a RAID (a rendőrség elitalakulatának) tagjaira hasonlított, álarc volt rajta és teljesen feketében volt. Mindkét kezével egy fegyvert szorongatott"
- emlékezett vissza a túlélő. Elmondta, hogy a francia sajtóértesülésekkel ellentétben a merénylők nem név szerint keresték az áldozataikat, és nem is szólították meg őket.
"Tény, hogy kiejtették Charb (a főszerkesztő) nevét. Aztán azonnal lövések dördültek. Lőporszag. Néhány pillanat alatt mindenki a földön volt. Folyamatosan lőttek, össze-vissza" – tette hozzá a szemtanú.
Arra a kérdésre, hogyan tudott megmenekülni, Léger elmondta: "Szerencsére, be tudtam bújni egy asztal alá, egy sarokban. Hátul. Még mindig nem értem, hogyan sikerült. Nem vettek észre. A kollegáim sorra haltak meg. Ott maradtam összegörnyedve. Láttam a többieket a földön, hallottam a detonációk hangját, és aztán hirtelen csend lett. Hosszú csend".
Laurent Léger aztán lépéseket hallott és megértette, hogy a támadó visszajött, de nem járta körbe a termet. Miután kiment a folyosóra, néhány szót váltott valakivel. "Ekkor tudatosult bennem, hogy ketten vannak" – tette hozzá Léger.
Az újságíró szerint a támadás után teljes volt a zűrzavar. "Azt hittem, hogy körbejárják a szerkesztőséget, hogy megkeressék a túlélőket. Aztán felálltam, volt még néhány túlélő. És akkor minden olyan irreális volt. Jött az elképedés. A sebesültekhez rohantunk. Megértettük, mi történt. Mindez Párizs közepén, egy újságnál" – mondta Laurent Léger.
Ne legyenek illúzióink. A fundamentalista vallási fanatizmus így is úgyis megtalálja a gyűlölete tárgyát. Mert ez a léte alapja!
Emlékezzünk csak Salman Rushdi: Sátáni versek c. kötetére, ami "tiszteletlenségét" illetően semmilyen módon nem hasonlítható a francia lap stílusához. Szélsőséges iszlám szervezetek mégis vérdíjat tűztek ki az író fejére.Egyébként, miért is ilyen érinthetetlen szent tehén a vallási meggyőződés?
Ha bárkit gúny vagy nevetség tárgyává lehet tenni a nem vallásos világnézete miatt, akkor mi ez a farizeus kétszínűség, hogy egyes vallások szentek és sérthetetlenek?
Főleg ha az maga is rendesen meg van spékelve kétszínűséggel. Gondoljunk csak pl. a katolikus egyház sunnyogására a pedofil ügyekben.
Nem szeretnék egy olyan világban élni, ahol csak a győzelem és az erő számít.
El lehetett volna kerülni a francia újságírók lemészárlását?
Nem...Fanatikus örülteket nem lehet megállítani...
Ilyen a neonáci jobbik is...
Egyébként, ismerek egy mélynövésű nemzetmegvezetőt , aki szintén így gondolkodik. A FideSS nem párt, hanem vallás, méginkább szekta. Nehéz olyan embert találni ebben az országban, aki azért tartott volna a vezérrel, mert azok a politikai célok, melyeket kitűzött, oly vonzóak lennének, vagy oly koherens egységet képeznének, mint még egy párt céljai sem ebben az országban.Jelszava az, hogy „Mondd, amit hallani akar és tedd, ami neked hasznot hajt!”
A hasznot lehet akár a legközvetlenebb és legszemélyesebb anyagi tekintetben is értelmezni.
A hívek persze nem ezt látják, hanem a lánglelkű hazafit, a népéért...
Csak annyit ért el vele, hogy elszigetelődött és elveszítette minden szövetségesét. Vajon erősebb lett ettől? Nem hiszem.
A szemet szemért-fogat fogért egy ősi, állati ösztönünk. Többek között az különböztet meg bennünket az állatoktól, hogy társadalmi szinten felül tudtunk emelkedni ezen az ösztönön.
A tiszteletet nem kikövetelni, hanem kiérdemelni kell!És szerencsére, az emberek nagyobb,normálisabb része is így gondolja.
Ha nem így lenne, még mindig a dzsungelben élnénk és fadorongokkal vernénk agyon egymást. Mert lássuk be, sokkal egyszerűbb módja a vélemény érvényesítésének, mint meggyőzni a másikat.
Gyilkolással nem lehet a vallási fanatizmuson alapuló terrort megszüntetni. Csak a kilátástalan szegénység és a tudatlanság felszámolásával.
Meggyőződésem, hogy alapvetően ezért próbálják a nyugati államok óriási anyagi áldozatok árán demokratizálni a szegény iszlám országokat. Mert csak így lehet megszüntetni az utánpótlást.
Az erőszakos fellépés csak újabb erőszakot szül. Persze ez nem jelenti azt, hogy az ISIS-hez hasonló állatokat nem kell minden lehetséges eszközzel ritkítani és gyengíteni.
Nem akarok hozzászólni az írásodhoz, csak annyit kérdeznék tisztelettel: Biztos vagy te abban, hogy a szegény iszlám államoknak kell a nyugati demokrácia?