Finoman szólva sem túl illusztris az a társaság, ahová Orbán Viktort a Die Welt, Németország egyik mérvadó konzervatív lapja sorolja.
A cikkben a magyar miniszterelnököt egy lapon emlegetik Marine Le Pennel, aki kvázi főkolomposként szerepel az európai antikapitalista politikusokat ábrázoló képen.
(A kép szereplői, balról jobbra: Andrej Danko (Szlovákia), Frauke Petry (Németország) Marine Le Pen (Franciaország), Geert Wilders (Hollandia), Orbán Viktor (Magyarország)
A Welt cikkében azt fejtegeti, hogy hogy nem csak politikailag, hanem gazdaságilag is veszélyesek a populista pártok, és egy újabb válságba taszítják az európai gazdaságot.
A német lap cikke szerint az „új jobboldali pártok” antikapitalisták és antiglobalisták, ezek az értékek pedig korábban a szélsőbaloldali és szélsőjobboldali pártokra voltak jellemzőek.
Sajnálatosnak érzik, hogy két országban – hazánkban és Lengyelországban - a populisták már kormányra is kerültek. Az Orbánnal szemben megfogalmazott kritikák elsősorban a különadókra, a bankszektor államosítására, illetve az energetikai, kereskedelmi és médiacégek sarcolására térnek ki.
Nincs mögötte igazi teljesítmény
A Welt szerint a jobboldali populisták gazdasági programja csak abból áll, hogy:
a kisemberek védelmező erejeként lépjenek fel. (...) Azokra koncentrálnak, akik félnek attól, hogy valamit elveszítenek
Ehhez pedig pont kapóra jött nekik a menekültválság és a globalizáció "fenyegetése".
Elképzelhető, hogy kommunistákból valóban a legalja jutott nekünk, hiszen annak idején sajnos,mint Orbán Viktor gimnáziumi KISZ titkár,az apuci Orbán Győző a kőbánya párttitkára,az anyuka Sipos Erzsike néni pártbizottsági munkatárs aki tanítónői hivatását adta fel ,hogy fiacskáját a kis Viktort protekcióval a jogi egyetemre bedugja.
De szép társaság az őt,őket körölvevő ,a hatalomba pátyolgató érdek áruló MSZMP tagok is ,mint Pozsgay Imre ,Szűrös Mátyás,Pintér Sándor,Matolcsy György ,Boros Péter,...és így sorban,de még csak nem is az a legnagyobb baj, hogy miközben sok százezer kommunista család őszintén hitt a dolgozók ügyéért harcoló szocializmusban, addig ezek karrierista nyikhajként – a többi rendszerváltó banditához hasonlóan – csak kapaszkodóként, eszközként használták a Kádár- rendszert.
A tragédia az, hogy míg a hithű kommunisták nem tagadták meg múltjukat,addig ezek az árulók gyűlölettől fröcsögő hangnemben gyalázzák egykori sorstársait, elvtársaikat. Illetve nem. Az elvtársait nem. Ahhoz ugyanis elvek kellenének, viszont szó szerint az a legalja, gerinctelen és elvtelen senkik.