Jóval több érzést ismerünk, mint ahány szóval kifejezhetnénk őket – még mi, magyarok is, hiába, hogy Kosztolányi szülőföldje, ráadásul igazi káromkodás-nagyhatalom ez az ország.
Ezt, mármint a kifejezés nehézségét próbálja orvosolni a BBC listája, ami a világ nyelveinek legleíróbb "érzelemfestő" szavait szedte össze. Külön büszkeség, hogy egy magyar kifejezés is felkerült rá – ráadásul nem is különösebben trágár.
Úgyse találnák ki: a "pihent agyú" kifejezésről van szó, ami a listát összeállító Tim Lomas bizonyára nagyon találónak érzett (szerintünk mondjuk a "hibbant" sokkal jobb szó, ezt azonban nem lehet lefordítani).
Íme, még néhány érzelemfestő szó:
Desbundar (portugál): Amikor szórakozás közben elveszíti a gátlásait.
Tarab (arab): Ha eksztatikus állapotba kerül zenehallgatás közben.
Gigil (filippínó): Amikor annyira imád valakit, hogy hogy jól meg akarja csipkedni.
Yuan bei (kínai): A tökéletes befejezettség érzése.
Iktsuarpok (inuit/eszkimó): Az izgatott várakozás érzése, amikor számítunk valakire, és folyton kiszaladgálunk megnézni, megjött-e már.
Natsukashii (japán): Nosztalgikus vágyódás a múlt iránt, amiben keveredik egymással a boldog érzés, amiért megtörtént, és egy csipetnyi szomorúság, amiért már elmúlt.
Wabi-sabi (japán): A sötét, pusztító fenségesség érzése, amit a szépség tökéletlensége és mulandósága felett él át az ember. (Na, erre varrjon gombot.)
Sukha (szanszkrit): A körülményeinktől függetlenül létező valódi boldogság.
Dadirri (ausztrál benszülött): A tiszteletteljes és értő hallgatás mélyen spirituális cselekedete.
Ezúton is gratulálok!