A század közepére az idei nyáron tapasztalt perzselő hőség lesz a jellemző a Földközi-tenger térségére a nyári hónapokban, amennyiben a jelenlegi ütemben folytatódik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása – figyelmeztetnek kutatók.
"Egyértelmű bizonyítékot találtunk arra, hogy az emberiségnek köze van az idén nyáron tapasztalt rekordhőséghez, mind a nyári hőmérséklethez, mind a Luciferként emlegetett hőhullámhoz"
- mondta Geert Jan van Oldenborgh, a tanulmány társszerzője, a Holland Királyi Meteorológiai Intézet kutatója.
A szakemberek szerint, ha nem csökken a globális felmelegedésért felelős üvegházhatású gázok kibocsátása, akkor a század közepére az idén nyáron tapasztalt perzselő hőség lesz a jellemző a Földközi-tenger térségére a nyári hónapokban – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
Fotó: Pexels
A világ időjárásának jellegzetességeit kutató World Weather Attribution tudóscsoport egészében vizsgálta a 2017-es év nyarát, beleértve az Európa déli részét augusztus elején három napon át sújtó Lucifer hőhullámot is.
Hőhullámok tomboltak kontinens-szerte
Júniustól kezdődően szokatlan forróság söpört végig Franciaországon, Svájcon, Belgiumon, Hollandián, Portugálián és Spanyolországon. Július 13-án rekordot jelentő 40,6 Celsius-fokot mutattak a hőmérők Madridban.
Augusztus elején intenzív hőhullám csapott le Európa délkeleti részére, napokon át 40 Celsius-fokos hőségben tartva Olaszország és a Balkán egyes részeit. Franciaországban a napközbeni és az éjszakai hőmérsékleti rekordok is megdőltek, éppúgy, ahogy Korzikán és Horvátországban.
A forróság halálos erdőtüzeket eredményezett több mint fél tucat országban és súlyos mezőgazdasági károkat okozott Boszniában, Szerbiában és Olaszország egyes részein.
A kutatók a helyi hőmérsékleti adatokat, valamint az éghajlati modelleket összevetve arra jutottak, hogy az 1900-as évek elejéhez képest a globális felmelegedés mostanra legkevesebb tízszeresére növelte az ideihez hasonló forró nyarak bekövetkezésének esélyét. A Luciferhez hasonló hőhullámok gyakorisága pedig legalább négyszeresére nőtt száz évvel ezelőtthöz képest.
Ez ugyanis élet halál kérdés.
Az a baj, hogy nincs sok időnk mielőtt lakhatatlanná válik a Föld (nagyrésze) és most vicsorgok de nem is nagyon vicceltem (csak kicsit).
Például Irak területén trópusi erdők voltak, aztán tízezer év óta sivatag...lásd Bábel tornya, vagy Szemiramisz függőkertje sem sivatagba épült, most meg csak homok...homok.. homok, és a herepállasztó hőség...
de más kontinensen is ez az ábra...