Földrengés volt a szomszédban

@Peller Anikó: Köszönöm a választ.Nagyjából megnyugtattál.Mondjuk azt tudtam,hogy a fák,az esőerdők kiirtása hatással van az ózonrétegre. Azt is tudom,hogy a légszennyezettség is közre játszik a Globális felmelegedésbe. A rengeteg kipufogógáz, a tengerek folyók szennyezettsége,mind ,mind a föld élettartalmát az oxigén minőségét befolyásolják. Az évszakok keveredésének is köze van hozza,mert a sarkokon olvadnak a jégtömbök,leválnak,amik megemelik az óceánok és a tengerek vízmagasságát.Próbálok én oda figyelni,de ezzel nem vagyunk kisegítve.Azért az a rengeteg föld alatti atomrobbantás is biztos okoz valami problémát,még ha nem is az időjárásban. Láttam filmet Hirosimáról,hát borzasztó milyen pusztítást végzett.Bár most ezek a kísérletek inkább a föld és a tenger alatt zajlanak,azért nem hinném,hogy ott lenn nem csinál semmilyen kárt.Persze ezt sem tudom,csak mivel az atom egy elég durva dolog,félelmetes még bele gondolni is.Főleg így,hogy mint írod,hogy már 2000 atomrobbantást hajtottak végre.

Skopjet egy 6-os erossegu foldrenges tette a folddel egyenlove majdnem 50 eve,..Nalunk 6.6 pontos renges volt 6 es fel eve...
Lesz meg tobb is, sajnos, ez ellen nem ved meg senki...:o((

@cikicakk55: nem tudok róla, hogy tengeralatti atomrobbantást hajtottak e már végre. A franciák ugyan polinéziában robbantgattak de ott sem vízben hanem a Mururoa atollon vagy az amcsik Bikinin. Tehát ezek is földalatti robbantások voltak csak tengeri környezetben, de javítsatok ki ha valamit rosszul gondolok.

Ha tenger alatt robbantasz egy ilyen nagyhatású bombát akkor az olyan szökőárat indítana ami elmosná Japán, Indonézia vagy Ausztrália északi partjait, nembeszélve a tenger radioaktív szennyeződéséről.

Az erdők kiirtása nincs hatással az ózonrétegre. Az ózonréteg egy 3 mm vastagságú réteg lenne a sztratoszférában ha mindet összegyűjtenénk ebbe a rétegbe. Az ózonrétegre az ember van hatással mert büdös. Azért büdös mert túl sokat mosdik. Minél többet mosdik annál büdösebb lesz. Ezért dezodorokkal spricceli magát. Ezen flakonok hajtógáza egy nagyon inert anyag, nem reagál semmivel. Emiatt képes elkeveredni a légkörben és a szelek szárnyán feljut a sztratoszférába, ez a freon. A hűtőgépek és a légkondik is ludasak ebben.

A freongáz ott fenn a napsugárzás hatására elbomlik és klóratomok szabadulnak fel. Ezek a klóratomok katalizálják az ózon elbomlását.

Az ózon különben a napsugárzás hatására képződik és egy egyensúly alakul ki a képződés és az elbomlás között. Ahogy nő a freon mennyisége a felső légkörben úgy vékonyodik ez a képzeletbeli 3 mm vastag ózonréteg.

Szerencsére azért egyre kevesebb a kemény freon termelése aminek kb 2-300 év a lebomlási ideje.

A sarki jég olvadása azért is baj mert egyre feketébb lesz a sarkvidék (a hóhoz képest) és így egyre több napsugarat nyel el a Föld vagy a víz. Ettől is gyorsul a felmelegedés.

Állítólag lassult a föld forgása...ha igen akkor csökken a centrifugális erő ami a kérgek egymásra nyomódását eredményezi.

@Csizmás Kond: igen, az árapályerők lassítják a forgást és előbb utóbb a Föld mindig csak az egyik oldalát fordítja majd a Nap felé. A Hold is így járt, már mindig csak az innenső oldalát fordítja felénk, a (Föld körüli) keringési ideje már megegyezik a tengelykörüli forgás idejével.

@Peller Anikó: ...akkor leszünk igazán csak egyoldalúak...:)