Döbbenetes levelet osztott meg a Twitteren egy korábbi tanítónő lánya a 60-as évek Amerikájából. Az eredeti levélnél már csak a posztra érkezett reakciók szomorúbbak. „Kedves Mrs. Cornell, sajnálattal értesítjük, hogy a hozzánk beadott, szülési szabadságra vonatkozó kérését nem tudjuk figyelembe venni, így azt felmondásként kezeljük. Munkavállalói jogviszonya 1969. december 31-én szűnik meg” – áll abban a döbbenetes levélben, amelyet a levélben szereplő Mrs. Cornell lánya, Michaela osztott meg követőivel.

Forrás: nlcafe.hu
Feltöltő: karma1
Felhasználói tartalom, A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.

4 hozzászólásarrow_drop_down_circle

karma1
Nem tudom, hogy a firkaszka mitol dobja el az agyat, amikor Magyarorszagon meg ennyire sem voltak fair-ek a nokkel: ha nem egybol rugtak ki oket, akkor megvartak, amig a gyerek kicsit felcseperedett, aztan szepen megmondtak nekik, hogy nem tartanak tovabb igenyt a munkajara. Mert egy kismama nem megbizhato munkaero, mert a gyerekkel csak gond van, es sokszorosan igaz volt ez olyan holgyekre, akik egyedul neveltek kisgyermekuket.
Nehogyma csak azok a csunya kapitalistak csinaltak ezt anno, ...?
kokopelli
@karma1: ..a nagybácsink aki Clevelandban élt,mesélte,hogy abban az időben
három munkahelye volt,a nagynéni pedig még 40-évesen is el tudott helyeszkedni,
(mint kezdő munkábaálló),csak a jogsit kellett megszereznie öreg fejjel! Háromszor
sajátították ki a házukat,de úgy,hogy a negyedik végleges ára majdnen megtérült
az elözőek nagyvonalúan megállapított áraiból! (megmutatta azokat a helyeket a-
hol az előző házak álltak! (autópályák ,magasházak "lettek" a helyükön!) ;-)
karma1
@kokopelli: Nyugaton abban az "atkos" kapitalizmusban nem baj es nem problema az elhelyezkedes, - ha akarsz, akkor mindenkeppen talalsz valamilyen munkat.
Emlekszem, hogy volt nehany olyan ismerose a szuleimnek, akik kimentek 56-ban Amerikaba, mindegyiknek volt jo szakmaja, amiben itthon is talalt volna munkat, de a politikai hitvallasa miatt uldoztek, - szoval 3 ilyen ismerose volt apueknak, abbol ketto Amerikaba, egy Franciaorszagba ment ki szerencset probalni. A franciaba menekult a 60-as evek kozepen hazajott, folytatta az asztalossagot, de a masik ketto kint maradt, es ott nagyon hamar rajottek, hogy a kinti munkanelkuli segelybol pompasan meg lehet elni, meg autot is tudtak venni (igaz, az mar akkor sem volt luxuscikk Amerikaban, hanem kozlekedesi eszkoz a munkaba jutashoz), es hogy ebbol a penzbol meg haza is tudtak kuldeni. Aztan eltuntek, maig nem tudtuk meg, mi lett veluk, de ilyenek is voltak a pakliban.
kokopelli
@karma1: ...volt szerencvsém a nejem keresztanyját is megismerni,aki a háború után
hivatalos engedéllyel mint süldő-lányka Washington DC melé került NY-után!Voltam ott
is párszor! Az amik nem olyan pánikolósak,mint az európaiak! Nekünk elképzelhetetlen
volt az ottani hozzáállás! 8-10-szer lakhelyet változtani nem probléma!A beépített búto-
rok hátrahagyása nem probléma,mert az új házban is meg van ugyanaz. Nem véletlenül
látni az autópályákon az "U-HAUL" teherautókat és a marha nagy "U-HAUL" utánfutókat!
;-))

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.