És meg is próbálnak ilyen esetben több információt begyűjteni.

A kutyák is rendelkeznek bizonyos szintű metakognitív képességekkel, ami azt jelenti, hogy tisztában vannak azzal, ha nincs elegendő információjuk egy probléma megoldásához és emiatt igyekeznek több információhoz jutni, hasonlóan a főemlősökhöz – állapították meg a németországi Max Planck Történettudományi Intézet DogStudies laboratóriumának kutatói, akik a Learning & Behavior című folyóiratban publikálták az eredményeiket.

A kutyák is tudják, ha nem tudnak valamit

Fotó: Illusztráció/pixabay.com CCO

A projektet vezető Juliane Bräuer és kollégája, Julia Belger két különálló, V-alakú védőfalat állított fel, amelyek mögé egyikük egy jutalmat – ételt vagy játékot – rejtett el, miközben a másik fogta a kutyát. Az esetek egy részében az állat látta, hogy melyik fal mögé rejtették a jutalmat, néha viszont nem – olvasható az Eurekalert tudományos hírportálon.

A kutatók azt vizsgálták, hogy a kutyák milyen gyakran néztek be a falon lévő lyukon az előtt, hogy választottak. A szakemberek arra voltak kíváncsiak, hogy a csimpánzhoz és az emberhez hasonlóan a kutya is végez-e ellenőrzést a lyukon keresztül, ha nem látta, hogy hová helyezték a jutalmat. Ez ugyanis azt mutatná, hogy az állat tisztában van azzal, hogy nem tudja, hol van a jutalom – ami egy metakognitív képesség –, és ezért megpróbál több információhoz jutni választás előtt.

"Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a kutyák hajlamosak elszántan keresni az extra információt, amikor nem látják, hogy hol van elrejtve a jutalom" – mondta Belger. Hozzátette: "az a tény, hogy a kutyák inkább akkor ellenőriztek, amikor nem volt tudomásuk a jutalom hollétéről, metakognitív képességekre utal, mivel teljesül a tudásról rendelkezésre álló tudás egyik feltétele".

Az ellenőrzés ugyanakkor nem járt mindig együtt sikeres választással.

Az első típusú tesztnél a kutatók ételt, vagy játékot rejtettek el a falak mögött. Amikor a kutyák úgy választottak, hogy előtte belestek a lyukon, akkor gyakrabban választottak helyesen, mint akkor, amikor nem végeztek előzetes ellenőrzést. Az állatok gyakrabban végeztek ellenőrzést akkor is, amikor a játékot keresték, ami azt sugallja, hogy valamelyest rugalmasak a keresési szokásaikban és nem rutinviselkedésről van szó.

A második tesztben azonban, amikor egy nagyon vagy egy kevésbé finom falatot rejtettek el a kutatók, akkor még az ellenőrzéssel együtt is meglehetősen rosszul teljesítettek a kutyák. A kutatók szerint ennek az lehetett az oka, hogy az állatok annyira izgalomba jöttek a jutalom keresésétől, hogy nem tudták megállni, hogy ne a hozzájuk legközelebbi falat válasszák, még akkor is, ha látták, hogy a jutalom valószínűleg nem ott van.

A teszt harmadik változatában az állatok mindig látták, hogy a kutatók hova tették az ételt, de csak 5 másodperccel, vagy 2 perccel később engedték nekik, hogy begyűjtsék a jutalmat. Érdekes módon az állatok nem ellenőriztek gyakrabban a hosszabb idő eltelte után, még ha ilyenkor kevésbé is voltak sikeresek az étel megtalálásában.

Az eredmények alapján ugyan a kutatók nem tudják egyértelműen kijelenteni, hogy a kutyák rendelkeznek metakognitív képességekkel, de annyi biztos, hogy erre utaló viselkedést észleltek náluk. A szakemberek szerint ebben a tesztben a kutyák a látásukra és a szaglásukra is hagyatkozhattak az információgyűjtés közben. "A jövőben szeretnénk elvégezni egy olyan tesztet, amelyből kiderül, hogy a kutyákat milyen tényezők befolyásolják annak eldöntésében, hogy a szaglásukra, vagy a látásukra támaszkodjanak-e inkább" – mondta Bräuer.

(MTI)

10 hozzászólásarrow_drop_down_circle

görbetükör
@Eriksson: Azért ezt egy picit vitatom. A tanyasi parasztgazda nem sokat törődik a kutyájával. Vagy láncra követ tartja, vagy hagyja kóborolni. Ha ugat, rászól, ha enni ad, hívja. Sokkal több kommunikáció köztük nincs. Nem is véletlen, hogy falusi állatorvosnak derogál nem haszonállatot kezelni, szinte manapság is.
Aki dolgozik a kutyájával, mint pl. a juhász, vagy nyomkereső, vagy vakvezető, vagy rendőr, az igen, az tudja. De a parasztgazda szerintem kevesebbet tud a témáról, mint ezek a "tudósok".
Ez itt nem minden hozzászólás, csak az utolsó néhány. Kattintson, ha mindet olvasná!
Eriksson
@görbetükör: Arra gondoltam amikor fogalmaztam, hogy igen, akik foglalkoznak a kutyákkal akár hobbiszinten, akár szakmailag, ezeket a dolgokat mind tudják. A parasztgazda, aki csak eteti a kutyáit, még az is tisztában van ezekkel a "tudósok " által kikutatott ismeretekkel.
A világ legkényelmesebb dolga ilyenfajta kutatásokkal foglalkozó tudósnak lenni. :)))
Eriksson
@görbetükör: Lefelejtettem: A kutya tanyán kifejezetten munkakutya. Lehet sorolni ha nem is haszonállatok, de a hasznos állatok közé.
görbetükör
@Eriksson: - Nem tanyán haszonállat a kutya. Egyetlen feladata az őrzés. Erre ugyan senki nem tanította, de elvárják, van becsülete, amíg ezt teszi. Ha nem tudja, ki lesz selejtezve. (Agyonüti, kicsapja, vagy leadja menhelyre) Ha megöregedett, ki lesz selejtezve. Ha megöli a csirkéket, vagy embert harapott, le lesz selejtezve, mert tanyasi, falusi ember nem etet olyan állatot, amelyikből nincs haszna. Elvárja, hogy a kutya tanítás nélkül tudja, hogy az ember mit vár el tőle.
Eriksson
@görbetükör: Ez így igaz. Csak a városi emberek tutujgatják a kutyákat.
görbetükör
@Eriksson: Igen, tutujgatni is szokták sajnos. De egyre többen foglalkoznak úgy velük, hogy testi-szellemi igényeik ki legyenek elégítve a lehetőségekhez képest. Mert szeretnek és tudnak dolgozni és boldogok, ha az ember erre lehetőséget ad.
görbetükör
@Eriksson: Ja és igen, városi emberek gyógyíttatják elsősorban a kutyáikat. Tudok három lábú ebről, akit el akart altatni gazdája, de volt aki befogadta "tutujgatni". Azóta terápiás kutyaként sok gyereknek, idős, beteg embernek okoz örömet és vigaszt.

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.