A koszovói kormány szerdán úgy döntött, hogy száz százalékra növeli a Szerbiából érkező termékek vámját – közölte a Twitteren Enver Hoxhaj koszovói miniszterelnök-helyettes.
A lépésre reagálva Aleksandar Vucic szerb elnök szerda estére összehívta a nemzetbiztonsági tanácsot, majd azt mondta:
a koszovói döntés hátterében az áll, hogy Pristina így akar nyomást gyakorolni Belgrádra és Brüsszelre.
Enver Hoxhaj azt írta: Szerbia folytatja agresszív kampányát Koszovó ellen a nemzetközi színtéren, és aláássa a kapcsolat rendezését célzó folyamatot, ezért érdekei megvédése érdekében Koszovó 100 százalékra emeli a szerb termékek vámját. További lépések is várhatók a közeljövőben – tette hozzá.
A Koha Ditore című pristinai napilap internetes oldalának beszámolója szerint a vámnövelést Endrit Shala kereskedelmi miniszter javasolta, és Ramush Haradinaj kormányfő is támogatta. Haradinaj a Koha Ditore információi szerint azt mondta, hogy a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) Belgrád és Pristina között nem működik, ugyanis Koszovót hosszú ideje akadályozzák egyebek mellett a szállításban, ezért lépnie kellett.
A szerbiai termékek mellett a koszovói kormány a Bosznia-Hercegovinából érkező termékek vámját is 100 százalékra növelte.
A vámemelés azokra a termékekre nem vonatkozik, amelyeket ugyan Szerbiában és Boszniában állítanak elő, de más nemzetközi cégek termékeinek számítanak.
A koszovói lépést a szerb sajtó úgy értelmezte, hogy az feltehetőleg válasz arra, hogy a kis balkáni államot egy nappal korábban nem vették fel az Interpol nemzetközi rendőri szervezetbe. Pristina sajnálatát fejezte ki az eredmény közzétételét követően, míg Belgrád üdvözölte és győzelemnek nevezte a döntést. Pristina szerint több ország a szerbiai lobbizás miatt nem szavazta meg Koszovó felvételét.
Aleksandar Vucic szerint viszont nem az Interpolhoz van köze a pristinai lépésnek, hanem négy célt szolgál a vámok megnövelése. Az államfő a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) szerda esti híradójában kiemelte, Pristina nyomást akar gyakorolni Belgrádra, hogy az elismerje Koszovó függetlenségét. Ezen felül így akarnak etnikai tisztogatást végrehajtani Koszovóban, vagyis el akarják üldözni az ott élő szerb kisebbséget. Harmadik célként Aleksandar Vucic azt nevezte meg, hogy Koszovó így akar nyomást gyakorolni a nemzetközi szereplőkre annak érdekében, hogy eltöröljék a koszovói állampolgárokkal szembeni uniós vízumkényszert. Végül pedig Pristina összeütközésekre és destabilizációra törekszik a térségben.
Aleksandar Vucic kijelentette: Belgrád nem tesz hasonló mértékű válaszlépéseket, a reakció békés, komoly és felelősségteljes lesz.
Ivica Dacic külügyminiszter ellenséges lépésnek nevezte Koszovó döntését, és kijelentette: kereskedelmi háborúról van szó, amely egyrészt Szerbia ellen, másrészt a nemzetközi közösség ellen irányul, mert így akarják rákényszeríteni őket arra, hogy elfogadják a követeléseiket.
Goran Rakic, a Koszovóban élő szerb kisebbség parlamenti képviselője szerint Pristina lépése a koszovói szerbek ellen irányul, és a célja, hogy elűzze Koszovó területéről az ott élő szerb kisebbséget.
"Ez nem hivatalos hadüzenet a Koszovóban élő szerbeknek"
- fogalmazott a politikus, aki Belgrádtól vár segítséget.
Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője is elítélte Pristina döntését. Azt kérte a koszovói vezetőktől, hogy vonják vissza a vámemelést, mert az a CEFTA-megállapodás megszegését jelenti.
A koszovói kormány november 6-án egyszer már minden előzmény nélkül tíz százalékkal növelte meg a Szerbiából és Bosznia-Hercegovinából érkező termékek vámját, akkor ezt azzal indokolták, hogy Pristina így volt kénytelen válaszolni "Belgrád destruktív viselkedésére". Erre válaszul Szerbia bejelentette: felfüggeszti a tárgyalásokat Koszovóval.
Rasim Ljajic szerb kereskedelmi miniszter akkor protekcionizmusnak nevezte Pristina lépését, és szerinte erre az Európai Bizottságnak mindenképpen reagálnia kell. Véleménye szerint a védővám bevezetésével Koszovó felrúgta a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodást (CEFTA).
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét Szerbiától, Belgrád azonban ezt azóta sem hajlandó elfogadni, és továbbra is saját déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ben kezdődött a kapcsolat normalizálását célzó párbeszéd, ám előrelépés eddig nem történt. A feszült viszony ellenére a Koszovóba irányuló szerb export évente mintegy 400 millió eurót tesz ki.
1 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Új hozzászólás