Közép-Európa katonai kiadásai nőttek a legnagyobbat 2018-ban, a Moszkva miatt érzett fenyegetettség okán. Oroszország eközben kevesebbet költött, Amerika viszont hosszú évek után újra többet.
A világ országai összesen 1822 milliárd dollárt költöttek katonai kiadásokra 2018-ban – írja friss jelentésében a legnagyobb hadászati-gazdasági kutatóintézet, a Stockholm International Peace Research Institute (SIPRI). Ez az összeg aktuális árfolyamon körülbelül 525 ezer milliárd forintot ér, vagyis a teljes magyar nemzetgazdaság úgy 13 évnyi össztermékét.
De nem csak magyar léptékkel óriási ez az összeg: az egész Föld 2018-as GDP-jének 2,1 százalékának felelt meg, igaz, ez enyhe csökkenést jelent 2017-hez képest. A világ katonai költése azonban csak a világ GDP-jéhez képest lett kisebb, önmagában nem. Az előző évhez képest 2,6 százalékkal nőtt, a hidegháború vége utáni 1998-as mélyponthoz képest pedig már 76 százalékkal volt magasabb. 2018-ban a világ minden egyes lakosára átlagosan 239 dollárnyi (közel 70 ezer forintnyi) katonai kiadás jutott, 9 dollárnyival több, mint a megelőző évben.
Fontos változás 2017-hez képest, hogy Oroszország 2006 óta először nem szerepel a legtöbbet költő öt ország között, 61,4 milliárd dolláros költéssel visszacsúszott a hatodik helyre. Oroszország nem csak helyezésben rontott, katonai kiadásai 3,5 százalékkal csökkentek 2017-hez képest. Moszkva 2010-ben fogott komoly haderőfejlesztésbe, katonai kiadásai 2015-ig évről évre 4,9-16 százalék között nőttek. A SIPRI 2016-ban még a kiadások növekedését regisztrálta, de ez valójában csak orosz fegyvergyártó cégek felé fennálló tartozások (összesen 11,8 milliárd dollár értékben) kifizetésének volt köszönhető. A törlesztés nélkül a kiadások már 2016-ban is csökkentek volna. Más kérdés, hogy a 2018-as kiadás még mindig majdnem harmadával volt nagyobb a 2009-esnél.
Az orosz fegyverexport volumene jelentősen nőtt 2017-ről 2018-ra (az előző évi csökkenés után). Ennek közel felét légi járművek tették ki, de nagy szeletet képviseltek a légvédelmi rendszerek, rakéták, páncélozott járművek és hajók. Az orosz fegyverek legfontosabb piacai 2018-ban Kína, Algéria, India, Egyiptom, Irak voltak. A 2014–18 közti időszakban (is) Oroszország volt a világ második legnagyobb nehézfegyver-exportőre az USA után, bár a megelőző öt évhez képest az exportja 17 százalékkal csökkent, elsősorban India és Venezuela fegyvervásárlásainak visszaesése miatt. Ráadásul nőtt az orosz export lemaradása az amerikaitól, az USA exportja ugyanis 30 százalékkal nőtt.
A világ régiói közül legnagyobb mértékben Közép-Európa katonai kiadásai nőttek, 2017-ről 2018-ra 12 százalékkal, a SIPRI szakértői szerint a növekedés elsősorban azzal magyarázható, hogy ezekben az országokban egyre jelentősebb katonai fenyegetést látnak Oroszországban. Közép-Európa messze legtöbbet költő országa Lengyelország, a közép-európai összkiadás 41 százalékát Varsó adta.
Oroszország jelenti a fő fenyegetést a Közép-Európa számára – mondta Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter április 30-án, a lett külügyminiszterrel, Edgars Rinkevicsszel tartott találkozója után. Oroszország megítélésében a két tárcavezető egyetértett.
Magyarország katonai kiadásai közel 7 százalékkal nőttek, de régiós összehasonlításban így sem voltak jelentősek, a visegrádi országok közül számszerűen csak Szlovákia költött kevesebbet. Budapest hadászati kiadásai mind GDP-arányosan, mind az ország lakosságszámára vetítve alacsonyak voltak. Mindez persze várhatóan változni fog, nagyon úgy tűnik, hogy a kormány tényleg belevágott a honvédség modernizálásába, illetve az ínséges évek során elvesztett képességek visszafejlesztésébe.
2019-ben rekordot dönt Magyarország katonai költségvetése, 513 milliárd forintot terveztek be ilyen célokra. Az utóbbi időben több, nagyon komoly fejlesztést jelentettek be: a honvédségnek 44 darab Leopard 2A7+ tankot vesznek a német Krauss-Maffei Wegmanntól, két tucat 155 milliméteres önjáró löveget, 20+16 Airbus harci helikoptert. Új légvédelmi rendszer beszerzését is tervezik, nagy valószínűséggel amerikai AMRAAM rakétákkal szerelt norvég NASAMS egységeket.
A Direkt36 információi szerint a magyar kormány rendkívül jelentős értékű védelmi beszerzésekről folytat tárgyalásokat az Egyesült Államokkal. Az biztos, hogy Donald Trump amerikai elnök május 13-án fogadja Orbán Viktort, a beszerzések egy részéről ekkor várható bejelentés. A két kormány viszonya eddig korántsem volt felhőtlen, az amerikai külügy számtalanszor kritizálta Budapestet többek közt a CEU vegzálása, illetve a Pekinggel és Moszkvával ápolt jó viszony miatt. Eléggé nyilvánvaló, hogy a magyar kormányt külpolitikai megfontolások (is) vezetik, amikor eldönti, honnan, milyen fegyvereket szerez be – mondta a HVG-nek több szakértő.
A régió más országaival szemben a magyar kormány nem a Moszkva jelentette (vélt vagy valós) fenyegetés miatt vágott bele a honvédség modernizálásába. Legalábbis semmi jelét nem adja annak, hogy fenyegetésként tekintene Moszkvára, Vlagyimir Putyin elnök rendszeres vendég Budapesten, Orbán Viktor miniszterelnök legutóbb április 27-én találkozott vele Pekingben, erről nem mulasztott el fényképeket megosztani Facebook-oldalán. És akkor nem beszéltünk az orosz hírszerzés trójai falovának tartott beruházási bankBudapestre költöztetéséről.
Forrás: hvg.hu
1 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Új hozzászólás