Adminisztratív eszközökkel próbálják védeni Trumpot a vádemeléstől

Az amerikai külügyminisztérium megtiltotta kedden Gordon Sondland nagykövetnek, hogy tanúvallomását tegyen a Donald Trump amerikai elnök alkotmányos felmentését célzó eljáráshoz (impeachment) szükséges előzetes képviselőházi bizottságok előtt.

Gordon Sondlandnak, aki az Egyesült Államok nagykövete az Európai Uniónál, kedden délelőtt kellett volna megjelennie a képviselőház vizsgálatot folytató három bizottsága előtti meghallgatáson. A hírszerzési, külügyi és ellenőrzési bizottságok közös meghallgatásán az Ukrajnával kapcsolatos botrányban játszott szerepéről kellett volna beszámolnia.

Robert Luskin, a nagykövet ügyvédje kedd reggel bejelentette, hogy ügyfelével nem sokkal korábban közölte a külügyminisztérium, hogy nem vehet részt a meghallgatáson.

"Az Európai Unióhoz delegált, hivatalban lévő nagykövetként és a külügyminisztérium munkatársaként Sondland nagykövetnek a minisztérium előírásait kell követnie" – jelentette ki Luskin. Hozzáfűzte: ügyfele "mélyen sajnálja", hogy nem vehet részt a meghallgatáson, miután éppen ezért tért vissza Brüsszelből Washingtonba, de "készen áll arra, hogy teljes mértékben és az igazságnak megfelelően válaszokat adjon a bizottságok kérdéseire".

Donald Trump republikánus elnök a kedd reggeli Twitter-bejegyzései egyikében azt írta: "szeretné elküldeni" Sondland nagykövetet a meghallgatásra, "de sajnos egy teljesen kompromittálódott, szabálytalanul működő bíróság előtt tenne tanúvallomást".

A demokrata többségű képviselőház három bizottsága gyorsított ütemben hívja be és hallgatja meg azokat a személyeket, akik szerinte érintettek lehetnek a Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közötti júliusi telefonbeszélgetés nyomán kirobbant botrányban, amely miatt a demokraták megindítanák az elnök alkotmányos felmentéséhez vezető eljárást (impeachment).

A vitatott telefonbeszélgetésben az újraválasztásáért küzdő Donald Trump felvetette Joe Biden volt alelnök és a rivális Demokrata Párt jelenlegi elnökjelölt-aspiránsa és fia, Hunter Biden korábbi jövedelmező ukrajnai üzleti ügyeinek kivizsgálását. Egyes vélemények szerint azonban hivatali visszaélést követett el, és nyomást gyakorolt az ukrán államfőre ennek érdekében.

Adam Schiff, a képviselőház hírszerzési bizottságának demokrata párti elnöke nem hagyta válasz nélkül Sondland keddi meghallgatásának elmaradását. "Nem csak arról van szó, hogy a kongresszust megfosztották a tanúvallomásától. Tisztában vagyunk azzal is, hogy a nagykövet személyes használatú telefonján a külügyminisztériumnak küldött szöveges üzenetek és elektronikus levelek találhatóak. Jóllehet, mi kértük ezeket a nagykövettől, de a külügyminisztérium ezeket is visszatartja" – mondta a kaliforniai demokrata párti képviselő újságíróknak. Schiff úgy vélte: az említett üzenetváltásoknak "rendkívüli jelentőségük van" a vizsgálatok és az egész impeachment-eljárás szempontjából.

Lindsey Graham, a republikánus többségű szenátus igazságügyi bizottságának elnöke kedden egy sor Twitter-bejegyzésben felvetette: az általa vezetett bizottságnak be kellene kérnie meghallgatásra Rudy Giulianit, Donald Trump személyes ügyvédjét, hogy beszámoljon mindarról, amit az ukrajnai botrányról tud. "Itt az ideje, hogy a szenátus vizsgálódjon az Ukrajnát érintő korrupcióról" – írta mikroblogjában a szenátor.

Graham kifejezetten utalt a volt ukrán ügyész, Viktor Sokin kirúgásának körülményeire. Sokint azt követően bocsátották el, hogy vizsgálatot indított a Burisma ukrán gázcég ügyeiben. Ennél a vállalatnál volt igazgatósági tag Joe Biden fia. Maga Joe Biden egy 2018. januári nyilvános – és videón megörökített – rendezvényen számolt be arról, hogy 2016-ban az Obama-kormányzat alelnökeként azzal fenyegette meg Petro Porosenko akkori ukrán elnököt, hogy amennyiben nem bocsátja el Sokint, Washington visszatartja a Kijevnek ígért egymilliárd dolláros hitelgaranciát.

Kép és szöveg: MTI