Brüsszel jegeli a balkáni bővítést és amennyiben késleltetik az integrációt, más hatalmi centrumok szereznek befolyást a térségben – írta Trócsányi László, európai parlamenti képviselő vasárnap a magyarnemzet.hu oldalon, annak kapcsán, hogy az Európai Unió tagállamainak nem sikerült megegyezniük Albánia és Észak-Macedónia uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről.
Észak-Macedónia miniszterelnöke Zoran Zaev október 19-en – fotó: Robert ATANASOVSKI / AFP
Albánia és Észak-Macedónia vezetői politikai hovatartozástól függetlenül egyértelműen az uniós csatlakozás mellett foglalnak állást, így a csatlakozási tárgyalások megkezdése vagy annak elutasítása felveti az EU hitelességét – mutatott rá a politikus.
Mint írta, az EU olyan értékközösség, amelynek kisugárzóereje van a világban és az unió felelőssége elsődlegesen a szomszédos országok irányába áll fenn. Az EU nem tud hiteles lenni, ha szomszédainak napi küzdelmeket kell vívniuk a szegénységgel, az egyenlőtlenséggel, a szervezett bűnözéssel vagy a migrációs nyomással – fűzte hozzá, megjegyezve: ahhoz, hogy az unió erős és vonzó legyen, az kell, hogy szomszédai is stabilak, biztonságosak legyenek.
Úgy vélte, hogy kétségtelenül Szerbia és Montenegró áll a legközelebb az unióhoz való csatlakozáshoz, ezért az uniónak – hitelessége megőrzéséért – velük fel kell gyorsítani a tárgyalásokat. Ezzel kapcsolatban Trócsányi László azt hangsúlyozta, hogy "a jogállamisági kritériumok teljesítése fontos, ugyanakkor nem lehet politikailag túszul ejteni a csatlakozni kívánó országokat, folyamatosan újabb és újabb jogállamisági feltételeket meghatározva, és ezáltal késleltetni a csatlakozási fejezetek megnyitását vagy lezárását".
Az első világháborúra emlékeztetve azt írta, a nyugat-európai országoknak nem szabad elfeledkezniük arról, hogy a Balkán instabilitása milyen következményekkel járt és járhat akár a jövőben is. Kitért arra is, hogy az országok lakosai joggal kérdezhetik, hogy miért visznek végbe fájó reformokat, amennyiben a nyugat-európai közvéleményben az unió további bővítése inkább félelmet kelt, mintsem megértést. Rámutatott, hogy "ha egyes európai tagállamok késleltetik vagy ellehetetlenítik a bővítést, akkor más geopolitikailag jelentős országok szerezhetnek befolyást a Nyugat-Balkán országaiban az egész unió rovására".
Trócsányi László értékelése szerint amennyiben az EU intézményei az elkövetkező öt évben eredményeket akarnak felmutatni, úgy mind a bővítés, mind a szomszédságpolitika terén új lendületre van szükség, vagyis jelentősen fel kell gyorsítani a csatlakozási tárgyalásokat.
"Az EU csak akkor lesz erősebb, ha szomszédaink számára vonzók vagyunk, fejlődésüket támogatjuk, sajátos problémáik megoldásában közreműködünk és a csatlakozni kívánó országokat befogadjuk" – hangsúlyozta Trócsányi László, hozzátéve, hogy ehhez pénzügyi források is szükségesek, így a bővítés és szomszédságpolitika támogatásának a 2021-2027. évi pénzügyi keretben megfelelő hangsúlyt kell biztosítani.
MTI
Ha fel lehetne frissiteni a regnalo diktatorka memoriajat, akkor jo lenne, ha az eszebe vesne, hogy Magyarorszag mar akkor kerte a felvetelet, amikor a VSZ megszunt, es az Unioba valo bejutas szigoru kriteriumait a "komcsik, libsik, szadeszesek es maszoposok" teljesitettek, es az o munkassaguk tette az orszagot elhetove, hitelesse, a fejlodes igeretevel.
Ezzel szemben meg lehet nezni, hogy hol tart most.